Pazarlóan használt vizünk pótolhatatlan kincs
Pazarlóan használt vizünk pótolhatatlan kincs
Országunk vizeinek védelmét a természetvédelemmel közös térképen mutatjuk be. Vízi ország lévén, a közvetlen környezetünkben mindenütt ott lévő vizek nyilvánvalóan környezetvédelmi feladatot is ránk rónak. Ugyanakkor – mint a térkép is alátámasztja – oly szorosan kapcsolódnak jellemző kőzeteinkhez, felszínformáinkhoz, tájainkhoz, hogy megóvásukat bízvást tekinthetjük egyben természetvédelmünk részének is.
Felszíni és felszín alatti vizeink természetföldrajzi vonásairól és tavaink veszélyeztetettségéről már részletesen megemlékeztünk. 95%-ban külföldről érkező felszíni vizeink minősége sajnos – ha a jelentős erőfeszítések következtében lassuló mértékben is – az elmúlt évtizedekben egyre romlott. A vízszennyezés megléte és növekedése nem kis mértékben annak tudható be, hogy vízgazdálkodásunk a vízellátás kiépítésekor jóval kisebb hangsúlyt fektetett a csatornázásra és a szennyvíztisztításra (l. az ábrán). Mind magasabb az ammónium-, a nitrát- és különösen a foszfátszennyeződés mértéke, több a vízben a baktérium; nem csoda, hogy a folyók és természetes élőviláguk oxigénhiánnyal küszködnek. Súlyos károkra vezetnek az ipar és a mezőgazdaság okozta, rendkívüli vízszennyezések – nemegyszer északi és keleti szomszédaink irányából. A szennyeződés súlyosan érinti ivóvízkészleteinket is, hiszen ivóvizünk több mint kétötöde a Duna kavicságya által megszűrt folyóvízből, ún. parti szűrésű kutakból származik.
Felszínalatti vizeink ivóvízkészleteinknek több mint a felét adják. A túlzott vízfogyasztás miatt azonban sokfelé csökkent a rétegvizek nyomása, és katasztrofális hatással járt a dunántúli bányák vízkivétele okozta karsztvízsüllyedés. A víz a talajokban már olyan minőségű, hogy a talajvíz ivásra teljesen alkalmatlan. Károsodását egyrészt a megnövekedett vas- és mangánszennyeződés, másrészt az egészségre rendkívül ártalmas nitrátvegyületek okozzák – amelyek a mélybe szivárogva a rétegvizeket is elszennyezik. S ha ivóvízellátás szempontjából veszélyeztetett településen az országnak jelenleg csak egy százaléka él is, a vízszennyezés minden erőfeszítés dacára növekvő mértéke már intő jel kell hogy legyen.
A létrási-szepesi zsomboly a Nagy-fennsík keleti részén: a Tut-ankh-amon terem
)
Természetvédelem, vízvédelem (nagyítható)
)
SZENNYVÍZKIBOCSÁTÁS, -TISZTÍTÁS ÉS -ELHELYEZÉS (nagyítható)
