Tájaink mai arculata
Tájaink mai arculata
Végigpörgetvén az elmúlt évmilliók földtörténeti krónikájának lapjait, megismerkedvén éghajlatunkkal, vizeinkkel és természeti kincseinkkel, immár széltében-hosszában, sőt mélységében és magasságában is kibontakozott előttünk országunk domborzatának története. Ahhoz viszont, hogy nagyobb tájainkat a következő oldalakon részletesebben is szemügyre vehessük, ismerkedjünk meg először tájaink mai arculatával!
A földkéreg kisebb-nagyobb egységeinek eredetét a lemeztektonika, illetve a szerkezetföldtan kutatja. E tudományterületek ugyanakkor csak oly mértékben foglalkoznak a mai domborzattal, amilyen mértékben a domborzat kialakulása összefügg a mélyszerkezettel, másképp fogalmazva: akkor, ha a felszínen a mélyszerkezet is tükröződik. A mai domborzat eredetével és jellemzésével, illetve a szerkezeti fölépítéshez fűződő kapcsolatával más tudományágak: a geomorfológia (felszínalaktan) és a szerkezetmorfológia foglalkozik. Ezek egyszersmind még tovább, a tájtípusokhoz is elvezetnek. A táj a mai felszínnek a domborzat meghatározta, de az éghajlat, a vízrajz, a növénytakaró és talaj által éppoly súllyal, kölcsönösen befolyásolt része. A következőkben Magyarország legfontosabb tájtípusait vesszük sorra (lásd a térképet) – mindig szorosan kapcsolódva a domborzat nagyobb egységeinek már megismert földtani és szerkezeti felépítéséhez.
)
Magyarország tájtípusai
Növényzettel félig kötött futóhomokbucka Fülöpháza mellett
Apró felszínformákban gazdag síkságaink
A szelíd dombságokat változatos völgyhálózat tagolja
Karsztos, vulkáni és átalakult kőzetek alkotta hegységeink
MÉSZKŐHEGYSÉGEINK KARSZTOS TÁJAI
EGYKORI TŰZHÁNYÓK MARADVÁNYAI
