Tűzhányók a szigettengerben

Teljes szövegű keresés

Tűzhányók a szigettengerben
A Kárpátok hegyvidéke még a földtörténeti közelmúltban is heves tűzhányótevékenységnek volt tanúja; tágabb környékünk víz borította részmedencéi egykor valódi "lángban álló szigettengert" alkothattak. A legfiatalabb vulkáni működés Magyarországon egy-kétmillió, a Keleti-Kárpátokban mindössze néhány százezer éve fejeződött be, s az egykori vulkáni formakincs maradványai – kráterek, kalderák – több helyütt még szépen felismerhetők.

A Kakukkhegy fejlődéstörténete négy képben
Ha Európára és a tűzhányótevékenységre gondolunk, elsősorban Olaszország ma is működő vulkánjai, a Vezúv, az Etna, a Lipari-szigetek jutnak eszünkbe. 15-20 millió évvel ezelőtt azonban a mai Magyarország földjét is hasonló vulkáni működés borította fénybe, s a Kárpátokban délkelet felé tovább folytatódó tűzhányótevékenység csupán néhány százezer éve, már az ősember szeme láttára halt el. Hogy azokat a folyamatokat megértsük, amelyek közelmúltunk vulkánosságát előidézték, folytassuk földtörténetünk krónikáját az óharmadidőszak drámai eseményeivel, a kőzetlemez-töredékek mozgásaival!
A közép-magyarországi sávval elválasztott, afrikai eredetű Pelso- és európai eredetű Tisia-lemeztöredék az eocén és az oligocén – az óharmadidőszak – folyamán került egymás mellé, és valamivel később mai helyzetébe. E lemeztöredékek ugyanakkor – bár szárazföldi kéregdarabok voltak – nemcsak ekkor, de a harmadidőszak végéig többször is tengerelöntés alá kerülhettek. Az eocén és oligocén üledékes rétegsorok igen változatosak. Gyakoriak bennük az üledékhézagok, ami egyértelműen utal a területek viszonylag gyors mozgására, a hol szárazföldi, hol sekélytengeri, ritkábban mélytengeri környezetre. Az eocénból az ősmaradványokban igen gazdag üledékes kőzetek közül mindenekelőtt a nummuliteszes mészkő említendő, amely az egysejtű foraminiferák (likacsoshéjúak) talán legalakgazdagabb fajával van teli. (A nummulitesz olykor 15 centiméteres, többnyire korong alakú kövületét a népnyelv Szent László pénzének nevezi.) A szintén eocén barnaszén és budai márga után már az oligocénból származik a sekélytengeri, ősmaradványokban szegény hárshegyi homokkő és a mélyebb tengerre valló, foraminiferák tömegét rejtő, már a rómaiak óta téglagyártáshoz bányászott kiscelli agyag.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages