Vulkáni működés az óharmadidőszaktól a jégkorig
Vulkáni működés az óharmadidőszaktól a jégkorig
Túlnyomórészt a korabeli tengerbe ömlöttek-szóródtak a ma a Pelso-lemeztöredéken megtalálható eocén (alárendelten oligocén) vulkáni kőzetek. Ha a fiatalabb vulkáni kőzetekből álló Mátrát tekintjük, ahol Recsk mellett szintén előfordulnak, azt gondolnánk, hogy az eocén andezitek az ottani vulkáni tevékenység első jelei; de idősebb koruk és az a tény, hogy a Zalai-dombság aljzatától a Velencei-hegységen át és csakis a Pelso-egység peremén húzódnak, világosan mutatja, hogy egy másik vulkánosságról van szó. Az eocén-oligocén tűzhányótevékenység az ún. periadriai-inszubriai nagyszerkezeti vonal mentén egészen az Alpokig nyomozható. E későbbi oldalelmozdulások nyomvonalát képező vonal közelítőleg az egykor itt alábukott Pennini-óceán "varratvonalának" tekinthető; eocén vulkánosságunk ha azóta messze került is egykori helyétől – még ehhez a szubdukcióhoz kapcsolódik.
A sokkal nagyobb területeket érintő, igen változatos újharmadidőszaki-negyedidőszaki vulkánosság csak néhány millió évvel a korábbi tűzhányótevékenység után, a miocén elején kezdődött. Ezen belül az általában korábbi riolit- és andezitvulkánosság a felszínen az Északnyugati-Kárpátok vulkáni hegységeit (Visegrádi-hg., Börzsöny, Cserhát, Mátra, Tokaji- ["Zempléni-" ] hegység, illetve a Selmeci-hegység, a Polyána, a Körmöci-hegység), az Északkeleti-Kárpátokban például a Borlót, a Nagyszöllősi-hegységet, a Gutint, a Keleti-Kárpátokban pedig a Kelemen-, a Görgényi-havasokat és a Hargitát hozta létre (ezenfelül az Erdélyi-középhegységben is ott hagyta a nyomát). E belső-kárpáti vulkáni koszorúként emlegetett hegységeknél kevésbé ismertek az eltemetett vulkáni területek; közülük a legnagyobbik a közép-magyarországi sáv egész hosszában, fel az Északkeleti Kárpátokig húzódó vonulat nemegyszer többezer méter vastag vulkáni összlete.
A jóval kisebb elterjedésű, zömükben fiatalabb bazaltok általában felszíni kibukkanások; egyebek között a Grazi-medence, a Kisalföld, a Balaton-felvidék, a Medves-vidék és a keleti-kárpáti Persányi-hegység foltszerű vulkáni területei tartoznak ide.
