Kőbánya- és betondzsungel-lakók
Kőbánya- és betondzsungel-lakók
Bokros domboldalak, köves lejtők jellegzetes madara a hantmadár (Oenanthe oenanthe), de ugyanott szinte mindig megtaláljuk a cigánycsukkot (Saxicola torquata) is. A hím feje fekete, nyakán oldalt nagy fehér "gallért" visel, begye rozsdavörös. Mindig valami kiugró ponton, kóró hegyén, bokor csúcsán, telefonvezetéken üldögél, onnét hallatja egyszerű énekét is. Néha a levegőbe emelkedik, szökdécselve, lepkeszerűen lebegve énekel odafent, majd ismét kiindulópontjára ereszkedik vissza. A hantmadár hímek is szívesen nászrepülnek, egyébként többnyire közvetlenül a talaj felett repülnek. Fehér hátuk ilyenkor messzire "világít". A főváros környéki bányákban, de egyéb középhegységi sziklás részeken is gyakori volt régebben a színpompás kövirigó (Monticola saxatilis), de napjainkra sajnos annyira megfogyott, hogy csak mutatóban költ egy-egy pár.
A bányák egyébként a kövirigón kívül még sok más énekesmadár számára is kedvező fészkelőhelyet kínálnak. Mindenütt költ például a házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) és a mezei veréb (Passer montanus), a meddőhányókon felnövekvő bokrosokban karvalyposzáta (Sylvia nisoria), mezei poszáta (Sylvia communis), kenderike (Carduelis cannabina) fészkelnek.
A házi rozsdafarkú egyébként egyike az urbanizálódó fajoknak, Budapesten például az igazi betondzsungelben, a Belvárosban is otthon van. Az itt fészkelő párok az egész költési szezont a tetők szellős magasságában töltik, fali üregben nevelik fiókáikat, a tetőkön vadásznak repülő rovarokra, és még inni is az ereszcsatornákban összegyűlt kis tócsákhoz járnak. A kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus) szintén kedveli az emberi közelséget, szőlőhegyeken, nagyobb kertekben, parkokban fészkel. A hím egyike a legszebb hazai madaraknak, fejtetője szürke, széles "partedlije" fekete, homloka fehér, alsóteste rozsdavörös. Hasonló színű faroktollait rendszeresen rezegteti. A fiatalok első színruhája az egyszerű tollazatú tojóra hasonlít, de pettyezettek, faroktollaikat viszont ők is gyakran rezegtetik. A kerti rozsdafarkú éneke sok utánzást tartalmaz, ha figyelmesen hallgatjuk, hol a fitisz füzike, hol a kis poszáta vagy más madarak énekéből "kölcsönvett" részeket ismerhetünk fel benne.
