Egerek és patkányok
Egerek és patkányok
Az egereket és pockokat a legkönnyebben a farkuk alapján különböztethetjük meg. Az egereké (ide tartoznak a patkányok is) hosszú, a pockoké rövid.
A törpeegér (Micromys minutus) mindössze 4-10 gramm súlyú, vörhenyesbarna bundájú állatka. Hosszú farkát kapaszkodásra is használja, mászás közben majmok módjára fogózik vele. Rokonaival ellentétben nem földi üregben tanyázik, hanem az "emeletre" költözött, fűszálakból, nádlevelekből készült öklömnyi fészkét a gabonaszálak vagy a nád közé, kórók száraira, kukoricásba építi. Kitűnően mászik, az érő kalászt például úgy kaparintja meg, hogy nyújtózkodás közben farkát a ringó búzaszárra tekerve biztosítja magát.
Ügyesen mászik a sárganyakú erdei egér (Apodemus flavicollis) is. Ha jó a bükkmakktermés, nagyon elszaporodhat, ilyenkor napközben is gyakran látható. Ő is szívesen üt tanyát a mesterséges fészekodúkban. A hátán hosszanti fekete csíkot viselő, vörhenyesbarna pirók egér (Apodemus agrarius) főként az ország északkeleti tájain és a Dunántúl déli felén gyakori. A házi egér (Mus musculus) napjainkra az ember segítségével az egész világon elterjedt. Ugynevezett nagycsaládokban élnek, ahonnét az idegeneket, főleg a hímeket nyomban elűzik. A nőstények viszont segítik egymást, ha az egyik a macska áldozata lesz, kölykeit egy másik anya veszi gondozásba. A színezetében nagyon hasonló güzüegér (Mus spicilegus) főként életmódjában különbözik a házi egértől. Elsősorban az Alföldön él, a mezőkön nagy hordásokat, kupacokat készít.
A szürke színű, nagy termetű vándorpatkány (Rattus norvegicus) nemcsak az épületek pincéiben, gyárakban, csatornákban, sertéstelepeken, hanem a nyílt mezőgazdasági területeken, sőt nádasokban is megtelepszik. A házi patkány (Rattus rattus) kisebb az előbbinél, bundája általában sötétebb, néha fekete. Nálunk ritka, korábbi élőhelyeiről valószínűleg nagyobb rokona szorította ki.
Még a házi egérnél is kisebb a vörhenyes bundájú törpe egér. Gömb alakú öklömnyi fészkét a gaz közé vagy nádszálakra építi
Az erdei egér a fákon kívül, a kultúrterületeken is előfordul. Ősszel néha a házakba, kamrákba húzódik
