Hogyan keletkezett az Alföld mai képe?
Hogyan keletkezett az Alföld mai képe?
Az első kultúrpuszta vagy történelmi puszta kialakulása valószínűleg már a népvándorlással kezdődött, hiszen az egymást követő pásztornépeknek újabb és újabb legelőkre volt szükségük. A magyarok fő vándorútja is az erdőssztyepp területeken keresztül vezetett az őshazából a Kárpát-medencébe.
A népszaporulattal és a letelepedéssel járó növekvő állattenyésztés és földművelés újabb és újabb földterületeket igényelt. Elsősorban a löszterületeket hódították el, ahol a füves területek kitűnő legelőt adtak, az erdők kiirtásával, az ősgyepek felszántásával pedig termékeny földekhez juthattak.
Később az egész országra kiterjedő háborúskodások, a tatárjárás, a török hódoltság, s az ezzel járó erdőtüzek is az erdő pusztulásának, a történelmi puszta kialakulásának kedveztek.
A feudális nagybirtokrendszer térhódítása és a 18. században meginduló vízszabályozás, lecsapolás és a vele járó talajvízsüllyedés, szikesedés végleg lehetetlenné tette az erdők felújulását az Alföldön. Így vált az Alföld napjainkra teljes egészében kultúrtájjá, így alakult az utolsó természetes képe, az erdők, lápok, mocsarak, löszpuszták tarka növényzete sivár kultúrpusztasággá.
J. K. M.
