A barna rétihéja, a kígyászölyv és a sólyomfélék
A barna rétihéja, a kígyászölyv és a sólyomfélék
A tóvidék egyetlen fészkelő ragadozója a barna rétihéja (Circus aeruginosus) fészkét a sűrű nádasban építi. Tavasszal a pár látványos nászrepülését figyelhetjük meg a Velencei-tó vagy más tavak felett. A barna rétihéják télire elköltöznek, az ősszel vendégként érkező rokon kékes rétihéjákat (Circus cyaneus) viszont egész télen láthatjuk. Többnyire alacsonyan, imbolygó repüléssel cserkésznek a nagy legelők és szántóföldek felett, ahol főként a rágcsálókat tizedelik.
A kígyászölyv (Circaetus gallicus) sok kígyót fogyaszt. Egyetlen fiókájuknak az öreg madarak gyakran olyan hosszú erdei siklót hoznak, hogy azt csak részletekben képes elnyelni. A kígyó egyik fele kilóg a csőréből, és csak amikor a bennlévő részt már megemésztette, nyeli el utána azt is. A kígyászölyv nagy termetű, sárga szemű madár, fészke viszont elég kicsi, többnyire a sárga fagyöngy közé, a fák koronájában építi.
A sólymok közül a kerecsen (Falco cherrug) főképpen ürgékkel és galambokkal él, a gyors röptű kabasólyom (Falco subbuteo) viszont még a fecskéket vagy a sarlósfecskéket is elkapja a levegőben. A nyár vége felé szívesen vadászik szitakötőkre is, a fogott zsákmányt a karmaival emeli a csőréhez, és a levegőben fogyasztja el.
A sólyomfélék nem építenek fészket. A kerecsen sziklapárkányokon vagy más ragadozók elhagyott, esetleg tőlük erőszakkal elvett fészkében költ, a vörös vércse (Falco tinnunculus) szarkafészkekben, a nagyvárosokban a magas épületek padlásterein telepszik meg, a kékvércse (Falco vespertinus) pedig a vetési varjak telepeit használja. A hím nagyon szép madár, palakék színű, csak alsó farkfedői és a gatyái rozsdavörösek. A kékvércsék április végén érkeznek Afrikából, de csak június derekán kezdenek költeni. Ekkorra ürülnek ki a vetésivarjú-fészkek, a károgó fiatalok kirepülnek, s otthonaikat a kis ragadozók veszik birtokukba. Kékvércsékkel a leggyakrabban a Hortobágyon találkozhatunk, ahol 500-600 pár fészkel. Szívesen üldögélnek a villanyvezetékeken, máskor vakondtúráson gubbasztanak, vagy 15-20 méter magasan egy helyben lebegve, "szitálva" lesnek zsákmányukra. Bogarakkal, sáskákkal, apró rágcsálókkal táplálkoznak, de alkalmilag például az ásóbékát is szívesen fogyasztják.
