Lápok, mocsarak

Teljes szövegű keresés

Lápok, mocsarak
A nedves réteknek két fő típusa van Magyarországon, a mocsárrétek és a láprétek.
A mocsárrétek rendszerint a folyó menti ligeterdők termőhelyein alakulnak ki, és a rendszeres kaszálás miatt nem erdősödnek be. Üde talajukon friss, oxigéndús víz mozog, nem tőzegesek és nyáron kiszáradnak, ezért kevés moha él bennük.
A mocsárréteken számos fűfaj és sokféle virágos növény nő: perjék, csenkeszek, ecsetpázsit, boglárkák, herefajok, mocsári gólyahír, kakukkszegfű és az alföldi torma, amely a fűszertorma közeli rokona és a magyar flóra értékes, bennszülött növénye.
A láprétek égeres láperdők helyén, oxigénszegény, pangó vizes területeken alakulnak ki. Talajuk tőzegesedik és gazdag mohabevonat van rajta. Amíg kaszálják, addig nem erdősödik be.
A lápréteket főként sások, szittyók és a kékperje alkotja és különlegesen szép virágok tarkítják: a rózsaszín buglyos szegfű, a kék kornis tárnics, a lilás ördögharaptafű, egzotikus orchideák, rovarutánzó virágú bangók, az aranysárga zergeboglár, amely védett jégkori vagy jégkor utáni hidegkedvelő maradványnövény, csakúgy, mint a fokozottan védett lisztes kankalin. Ez a szép kis élénkrózsaszín virágú növény nemrég még nyolc helyen élt hazánkban, de ma már csak a Tapolcai-medencében, a Lesence-völgyi lápréten van egy összezsugorodott állománya. Néhány éve pusztult ki innen a havasi hízóka, ez az érdekes, rovarfogó növény, amelynek itt volt az egyetlen hazai lelőhelye. E ritkaságok tragikus sorsának előidézője a lecsapolás, a tőzegtermelés, s legfőként a bauxitbányászat, amelynek üzemeltetése az egész vidéken elapasztotta, mélyre süllyesztette a talajvizet, s a lápok kiszáradtak.
Igazi láp nem sok van az országban. A forráslápok a források fakadásánál keletkeznek, friss vizűek, lombosmohák, gyapjúsások, kákák növik be. Az átmeneti lápok mészszegény alapkőzeten kialakuló savanyú, tőzeges foltok. Lombosmohákon kívül ezekben már tőzegmoha és ritka sásfajok is vannak. A dagadólápok a legritkább és legtöbb értéket őrző lápok, amelyek jégkori, vagy az azt követő hideg periódus maradványtársulásai. Tulajdonképpen az egészet tőzegmohafajok alkotják, amelyeknek az elhalt tömege is nagy mennyiségű vizet szív magába és így lassan kiemelkedik, kidagad a felszíne. Innen a láp neve. Hidegkedvelő maradványnövényeket rejtenek. A tarajos pajzsika az összes eredeti termőhelyéről kipusztult már, s csak egy helyen él, ahová átmentették. A tőzegáfonya már csak az Észak-Alföld 2 tőzeglápjában él, de ott is a kipusztulás fenyegeti. Ritka lombosmohák, gyapjúsás talál itt otthont, s egy-egy lápi nyír vagy füles fűz jelenik meg a lápban.

Virágpompás hegyi kaszálórét

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages