A nyelv
A nyelv
A nyelv a társadalomban élő ember beszédtevékenységét szolgáló eszközöknek rendszert alkotó állománya, mely a valóság tükrözésére alkalmas jelekből áll. A nyelv, a beszéd és a gondolkodás egymást kölcsönösen létrehozó fogalmak, s szoros kölcsönhatásban állanak az emberré válás folyamatával. Több ezer nyelv létezik a földön, s jó néhány holt, ma már senki által nem beszélt nyelvet is ismerünk.
Az ember szellemi és közösségi létének nélkülözhetetlen feltétele a nyelv. Története egyidős az emberével. Az evolúció során az embernek túl kellett lépnie az állatok érintkezési módján, amelyek csak reflexszerű, helyzetekhez kötött, igen kevés, mindig változatlan jelet képesek használni. Még a legprimitívebb, akár csak két egyedre kiterjedően "közös" cselekvés, pl. egy nagy fadarab elmozdítása is bonyolult együttműködést, információcserét igényel: meg kell "fogalmazni", közölni és közösen elfogadni az emelés helyét és irányát. A céltételező munkát végző ember mind többet ismer meg a valóságból, mind több ismeretét kell közösen felhasználnia – a reflexív (a. m. ingerekre válaszoló), artikuláIatlan (a. m. elemekre nem bontható) állati jelzések, vagy éppen a gesztusok készlete hamar kimerül. A fölegyenesedés során a száj megszabadul a munkától, s fokozatosan megtanulja az egyre bonyolultabb hangok képzését; e hangok feladata az lesz, hogy a valóság elemeit megnevezzék, s a megnevezést "eljuttassák" a társhoz; hogy a közös szándékot, célt, cselekvési módot előbb a fejben, majd hangosan megfogalmazva lehetővé tegyék a közös tevékenységet.
Nyelv, gondolkodás, beszéd
A nyelv születése
Nyelvek, nyelvcsaládok
Rokonságunk
GYERMEKNYELV
MONOGENEZIS, POLIGENEZIS
