Az irodalomtudomány
Az irodalomtudomány
Az irodalomtudomány több tudományágat foglal magába; a filológiát, azaz a szövegek kiadását, az irodalomelméletet – az alkotás létezésére, szerkezeteire és megjelenésére vonatkozó információkat -, és az irodalomtörténetet, mely feldolgozza a műveket, az irodalmi folyamatokat, az alkotók életét és törekvéseit.
A Magyar Tudományos Akadémia, melynek épülete 1862 és 1865 között készült el, 1830-ban volt alakuló közgyűlésén nyelvtudományi, bölcsészeti, történeti, matematikai, törvénytudományi és természettudományi osztályokat szervezett
Toldy Ferenc Horváth Cyrillnek, a "pesti főgimnázium igazgatójának" ajánlva, tankönyvvé formálva is megírta A magyar nemzeti irodalom történetét
A magyar irodalomtörténet-írás legkorábbi emlékei a reneszánsz és humanizmus indíttatására vallanak. A szöveggondozás első hazai eredményei a Hunyadiak korában születtek, írókra vonatkozó első adatok pedig egyházi rendtörténetekben bukkantak fel. E legelső munkák a latin nyelvű magyar írásbeliség körébe tartoznak, és még sokáig latin nyelvű volt folytatásuk túlnyomó többsége is. A 18. század elején jelent meg a "historia litteraria" tudományos műfaja, amelynek művelői még nem különböztették meg a szépirodalmat a többi írásos munkától, nem különítették el a magyar és más nyelven írott műveket, s folyamatos, időrendi előadás helyett megelégedtek a szerzők lexikonszerű feldolgozásával. Legjelentősebb képviselői voltak: Czvittinger Dávid (1680 k.-1743), Rotarides Mihály (1715-1747), Horányi Elek (1736-1809), Wallaszky Pál (1742-1824). Bod Péter (1712-1769) írta az első magyar nyelvű írólexikont (Magyar Athenas, Nagyszeben, 1766). A 19. század elejére a "historia litteraria" átadta helyét a kor eszméinek hatása alatt kifejlődő, nemzeti szellemű irodalomtörténetnek. Pápay Sámuel (1770-1827) A magyar literatúra esmérete (Veszprém, 1808) c. munkájában a magyar irodalom körébe már csak a magyar nyelven írott műveket vette föl. A kor hirdetett eszméi mögött Herdernek és a romantikának az ösztönzését lehetett érezni.
Az irodalomtörténet-írás "atyja"...
A nemzeti klasszicizmus irodalomszemlélete
A Nyugat irodalomértelmezése
Átideologizálás és szakszerűség...
