Az ősi magyar hitvilág
Az ősi magyar hitvilág
A honfoglalás előtti korokból a Kárpát-medence a rómaiak, a germánok, a szlávok, ázsiai nomád népek vallási emlékeit őrzi. Az ide érkező magyarság ősi hite az uráli népek samanizmusának egyik formája volt. A későbbi századok ezt az ősi hitet már-már nyomtalanul semmivé foszlatták; krónikáink, néphagyományaink, a rokon népek hitének emlékei adnak csupán támpontot az ősi magyar hitvilágban való eligazodáshoz; régi mitológiánk rendszerének felkutatása lehetetlennek bizonyult.
Keleti osztják házi szellem: honfoglaló őseink is ilyeneket őrizhettek otthonaikban
Az elmúlt két évszázadban megélénkült ugyan a pogány magyarság vallási világa és mitológiája iránti érdeklődés, hamarosan kiderült azonban, hogy ennek felkutatása szinte lehetetlen feladat. A pogány kor írott emlékeket nem hagyott, krónikairodalmunk pedig már hézagosan és tendenciózusan emlékezett vissza erre az időre. A nyelvtörténet, a népi hagyományok és szokások kutatása némi segítséget jelent ugyan, ám kimerítő rekonstrukióhoz nem elegendőt. Sok eredménye mellett a rokon népek hitvilágának tanulmányozása is óvatosságra int: bizonyosak lehetünk ugyan abban, hogy őseink hitének alapja is az eurázsiai samanizmus, ám annak a ma vizsgálhatónál feltehetően fejlettebb, összetettebb, idegen hatásokat is magába fogadott formája volt.
A magyar ősvallás jellegéről
A pogány magyar világkép
Az ember és az őt körülvevő világ
Mitológia, mágia, samanizmus
