Halálos úton
Halálos úton
Előbb azonban a költőnek végig kellett járnia az Erőltetett menet állomásait. Ám még ezen a halálos úton is „képeslapok”-at írt (Razglednicák). Az elsőt 1944. augusztus 30-án, reménykedve, szolid dallamossággal, a „mozgó zűrzavar” látványával perlekedő kidolgozottsággal. A másodikat október elején, elegyítve benne a rémült várakozás és a gyermeki ráhagyatkozás érzésvilágát. A harmadikban már-már naturalista hűséggel ábrázolja a pusztulás apokalipszisét. És végül az utolsó, amely szinte tényszerű pontossággal rögzíti és előlegezi a vég drámáját A befejezés és a kezdet végszava. Mert valóban fölkelt, kitárult előtte a megígért ország kapuja, és belépett a költői halhatatlanságba.
Radnóti Miklós utolsó fényképe
Radnóti Miklós utolsó versének kézirata
Sárga karszalagot kapunk és katonasapkát. Holnap tífuszoltás. Mély közönyben élek. A sárga szalagot hordom, még „büszke” sem vagyok rá, mint sokan itt. De nem is szégyellem. Jobb lenne büszkének lenni... Oltás. Kivisznek Ukrajnába? Az oltást a szív fölé adják, előtte jóddal lemossák a bőr felületét. Színjelkép. Sárga folt a bőrön is. Utána erősen vérzek, érbe szaladhatott a tű. Mint Krisztus vonulok, kibontott inggel, vérző mellel...
(Napló, 1942)
(Napló, 1942)
