A szimultán verselés

Teljes szövegű keresés

A szimultán verselés
A magyar beszédben kettős ritmus érvényesül: a hangzó szöveget nemcsak a szólamnyomatékok kiemelkedése, hanem a hosszú és a rövid szótagok váltakozása is ritmusosan tagolja. Ezen alapul a mértékkapcsolás ritmuselve: ugyanabban a versszövegben egyszerre („szimultán”) két ritmuselv sajátosságai is érvényesülhetnek. A magyar szimultán versmértékek alapvonása a hangsúly szerinti ütemezés, valamint az időmértékes verslábazás egyidejűsége.
A mértékkapcsolás szórványos jeleit, esetenkénti felbukkanásait már középkori himnuszfordításainktól kezdve nyomon követhetjük a magyar költészetben. A szimultán verselés önálló rendszerré fejlett változatát azonban csak Ady Endre életművében ismerhetjük fel.
Egy-egy szimultán versformában ütemhangsúlyos vagy időmértékes vezérritmus érvényesülhet. A teljes szimultán versben mind az ütemezés, mind a verslábazás rendszere sértetlenül, kiegyenlítetten megvalósul. (Ez történik például Weöres Sándor zenei hangszerelésű, következetesen ütemmérő ritmikai „etüdjeiben”.)
A szimultán verselés elvi újdonsága főként a két összetevő csatlakozási pontjain, a sormetszetek és a nyomatékok vonatkozásában érvényesül. A legjellemzőbb változatokat Ady Endre Az ős Kaján című verséből vett sorpéldákon érzékeltethetjük. A hangzó szöveg hosszú szótagjait körrel (O), rövid szótagjait félkörrel (U) jelöljük, az ütemhangsúlyos szótagjelek „pálcikái” fölé illesztve. (Emlékeztetőül: ‡=főnyomaték, †=melléknyomaték, |= hangsúlytalan szótag, ||= sormetszet, |= ütemhatár.)
1. A kétféle metrikai szerkezet az ötödik szótag után, a sormetszetnél kapcsolódik egybe (ötös alapú sor), az ütemhangsúlyos és a jambusi nyolcas sor metszetei egybeesnek: szimultán metszetkapcsolás.
U Ο U Ο U || Ο U Ο négyes jambus
| ‡ | † | || ‡ | | 3 | 2 || 3
A -me-kő-si || haj-na-lán
(időmérték szerint)
A -mek | ő-si || haj-na-lán
(ütemhangsúly szerint)
2. A metszet utáni szótag (haj-) hosszú és hangsúlyos egyszerre. Ez a kétféle kiemelkedés (nyomaték) egyazon szótagon, a metszetkövető lüktetőn találkozik, egymás hatását felerősítve: szimultán nyomatékkapcsolás.
Nyomatékkapcsolást eredményez a sorkezdő ütem eltolódott főnyomatéka is, a - szótagon.
3. A kétféle sorszerkezet a negyedik szótag után kapcsolódik egybe (négyes alapú sor), a jambusi dipódia (kettős jambusi lábütem) egybeesik az ütemhangsúlyos mérték négyes ütemével: szimultán ütemkapcsolás.
U O U O || U O U O O ötödfeles jambus
‡ | | | || ‡ | | † | 4 || 3 | 2
Du-haj le-gény, || fü-lem-be -táz (időmérték szerint)
Du-haj le-gény, || -lem-be | -táz
(ütemhangsúly szerint)
4. A metszet utáni szótag erős hangsúlyt (szólamnyitó főnyomatékot) hordoz ugyan, de időmérték szempontjából rövid (-). A jambusi lüktető hosszú szótagja (-lem-) itt nem esik egybe a természetes ütempár hangsúlyos kedzőszótagjával. A kiemelkedések szétválása ritmikai feszültséget teremt: ez a jelenség a szimultán nyomatékmegosztás. Ugyanez a helyzet a sor első két szótagján is: a Du- hangsúlyos és rövid, a -haj viszont hangsúlytalan, de hosszú.
A felsorolt metrikai jelenségek színes, változatos érvényesülése és összefonódása a különféle szerkezetű, lejtésirányú, metszetű, zárlatú szimultán verssorok és a belőlük épülő szakaszmértékek sokféle változatát hozta létre. A mértékkapcsolás szunnyadó lehetőségeinek kibontakozása, az önálló szimultán versrendszer kiteljesedése századunk magyar költészetének egyik legnagyobb, legjellemzőbb újdonsága.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem