A tiltakozás hangja
A tiltakozás hangja
A harmincas évek elejére világossá válik, hogy az egyre nagyobb népszerűségre vergődő sci-fi kiválóan alkalmas a pacifista, antifasiszta, antimarxista és antikapitalista nézetek propagálására. A háborúellenes fantasztikus irodalom értékes darabja Sándor Kálmán Az asszonyváros (1932) c. novellája, a „vajdasági Kazinczy”, Szenteleky Kornél sokkoló Holnap, holnaputánja (1933), Aszlányi Károly szellemes Özöngáza (1936), Déznai Viktor és Gárdonyi István nem kevés illúziót is tartalmazó D terve (1938). Leplezetlen tiltakozás a diktatúrák ellen Babits Mihály kitűnő „örök harc” disztópiája, az Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (1933), Kolozsvári-Grandpierre Emil műve, Az elveszett gyermekkor (1937), Laczkó Géza kötete (Akárki János úr a jégkorszakban, 1938), Schöpflin Gyula Budapest nem felel (1941) c. álcázott antifasiszta katasztrófaregénye, Barsi (Rodriguez) Ödön Alekszej Tolsztoj Aelitájának átdolgozása (Az űrhajó 1944).
Az embert elpusztító háború rémálma ma is foglalkoztatja az írókat.
A baloldali szocialista szellemiségű szerzők a polgári társadalom bírálatára használják a sci-fit. Barta Sándor Csodálatos történetében (1924) sötét disztópiát és rózsaszín utópiát állít egymás mellé, Barta Lajos A Mars repülőjének (1926) hősnője új Nóraként lázad fel, Sebes Árpád fordulatos regénye, a Doktor Gulliver a sarkvidéken (1930) egy győztes proletárforradalom története.
Több szerző viszont a marxizmus érezhetően torz elméletének bírálatára vállalkozik. Gyomai Imre Az új kenyérben (1938) új messianizmussal párosítja a „békés osztályharcot”, Drozdy Győző a nietzschei elveket igyekszik összehangolni a marxizmussal, nem is sejti, mennyire közel jár az igazsághoz a fasiszta kommunizmus ábrázolásával (Aurora Boreális, 1937), Ligeti Sándor szociáldemokrata közgazdasági utópiában vázol fel egy „harmadik utat” (A bűvös erszény, 1934), míg Károly Sándor 1984 c. regényében egyaránt elítéli a német és orosz hegemóniatörekvéseket.
