Utánzás és eredetiség
Utánzás és eredetiség
Verne „Gyula” tudományos regényei, a sci-fi-k közvetlen előzményei sok hazai fantasztát is írásra ösztönöztek. Beksics Gusztáv 1880-ban terjedelmes regényben, a Barna Arthurban jókais hőst ábrázol verne-i környezetben és kalandok közepette, Tóth Béla Verne-paródiát ír Utazás a föld körül 24 óra alatt (1893) címmel, Makay István hősei repülőgépen szállnak a Holdba (1899), Godányi Zoltán Repülőgépen az északi sarkra (1903) c. művének hőse Nemo kapitány édestestvére, Drumár János is Verne-sémákat követ Sir Adamanth titka (1914) és Kassiopeia (1914) c. regényében. Sőt, közkedvelt kalendáriumaink Verne legnépszerűbb írásainak verses feldolgozását adják.
A másik nagyhatású szerző, a rajongó francia csillagász, Flammarion földönkívüli élet elképzeléseit 1865-tőt kezdve számtalan folyóirat és újság részletezi, többen megírják hipotéziseinek paródiáját is (Ignotus: Végig a világon, 1898).
A század utolsó két évtizedében megszaporodik a fantasztikus írásművek száma: a millenniumi ünnepségsorozat nem csak az ezeréves történelem eszméjére, hanem az ezeréves jövő perspektívájára is ráirányítja a figyelmet. A kiegyezés után felgyorsuló gazdasági fejlődés meghökkentő üteme valószerűsíti a szolid, vagy sokkolni igyekvő jövőképeket.
A jövő művészetét próbálja megragadni Bartalus István Az 1002-dik éj c. elbeszélésében; Turul Ferenc az Álomképek (1880) c. látomásában földalatti technikai paradicsomot képzel el; remek szatirikus Mars-regény jelenik meg 1880. júl. 3. és aug. 28. között a Konáromi Lapokban, s ugyanebben az évben lát napvilágot a Magyarország és a Nagyvilág hasábjain A világ törvénye ellen c. kisregény, mely fantasztikus ötleteiben már a huszadik század sci-jét idézi; az élénk szellemű humorista, Frankenburg Adolf (1811–1884) találmányparódiát ír (A találmányok országából, 1880), közread szatirikus ötletekkel tarkított utópiát (Magyarország nem volt, hanem lesz, 1880), szatírikus-allegóriát (Utazás a holdba, 1883); természettani humoreszkeket. 1885-ben jelenik meg a torzóban maradt hetség, Tábori Róbert (1855–1906) első fantasztikus írása A jövő század férje, a francia About ötletéből írja meg szellemes időutazás-regényét, A. élet folytatásokban címmel (1890). Akár disztópia-telitalálat is lehetett volna a Katonaregény a jövő századból (1893) c. látomása, ha nem hajlik el, a felszínes szórakoztatás irányába. Legértékesebb elbeszélése a Különös t« vetek (1900) c. kötetből Az utolsó nap sugár, említésre méltó után halála a megjelent fantasztikus ifjúsági kalandregénye, A csodás Atlantisz (1906). Ifjúságnak szánt fantasztikus regény Kardos Árpád „Ég és föld között” c. Szaturnusz-utazás álma is (1886). Kóbor Tamás (1867-1942) is megpróbálkozik a látomás-irodalommal, az Egy találmány (1890), Az ember alkonya (1898) humoros fantáziasziporkák. A sokirányú érdeklődésű Pollák Illés 1892-ben jelenteti meg Gépek világa c. „robotháború” novelláját, először bukkan fel irodalmunkban a gép által legyőzött emberiség rémlátomása. A ma már csak élvezetes anekdotagyűjteményéről ismert, korában igen népszerű Tóth Béla (1857-1907) A fekete sugárban (1897) a Föld méhébe pillantó távcsőről álmodozik, Dies irae (1898) c. írásában pedig felbukkan az első világpusztító fegyver képe. Mint látjuk, a technika mítosza megszülte saját ellenmítoszát, az emberiség létét fenyegető fantomként jelenik meg a modern technika.
A jövő háborúja: elképzelés 1873-ból...
...és 1892-bőt
A 19. században született, de csak századunkban vált népszerű fantasztikus közhellyé a gépek lázadása
Beöthy László, a jeles színházi szakember 1895-ben adja ki A jövő század regényét, kitűnő elbeszélőnk, Lovik Károly több karcolatot és szellemes tárcát is szentel e témának, míg Kézdi Kovács László, a festőművész és hírlapíró az Örök életben (1897) és a Művész urak, valami újat lássunk! (1898) c. írásában vet papírra „rémlátományt” a 21. századból. Makay István, gyomai természettanár 1899-ben izgalmas „csillagászati regénnyel” lepi meg fiatal olvasóit; a Repülőgépen a holdba Mühlbeck Károly jóvoltából a legszebben illusztrált múlt századi fantasztikus regény. Tudomány és erkölcs összefüggéseit kutatja Martos Ferenc A pszikograf c. elbeszélésében (1900). Ezekben az években lép színre a századvég kétségtelenül legtehetségesebb fantasztikum-szerzője, a más összefüggésben is idézett Herczeg Ferenc (1863–1954). Szíriusz c. időutazás története öt évvel előzi meg Wells világsikerű munkáját Az időgépet. Cserebőrűek c. regénye (1895), legsikerültebb fantasztikus írása ügyesen aknázza ki a földi viszonyokat teljességgel félreértő jupiterbeli tudós groteszk tévedéseit. A Báró Rébusz (1899) találó szatíra a lelepleződött „gépemberről”, A láthatatlan Pokorny (1912) szellemes Wells reminiszcencia; A jövő század novellája (1914) a háború előestéjén megjelent harcos antifeminista disztópia.
A századfordulón, bizonyára nem függetlenül a társadalmi egyenlőség gondolatát képviselő politikai pártoktól és szervezetektől, megjelennek a szocialisztikus utópiák is. 1888-ban olvasható (a később megszállott spiritisztává lett) egri Tóvölgyi Titusz munkája, Az új világ, 1903-ban készül el Naszády József, Anarchia (1903) c. könyve, mely a kommunisztikus berendezkedés torzképe, valamint Sajó Károly kommunisztikus világállama A 2270-dik évi világkongresszus, Mérő Gyula pedig 1905-ben A vörös városban megfesti a jövő szövetkezeti proletárvárosát. Természetesen feltűnnek a harcosan antimarxista utópiák is, így Magyar Gyula Félszázad múlva (1907) c. politikai fikciójában egy 1950-ben bekövetkező proletárforradalom iszonyú következményeiről fantáziál.
Az állatba „bujtatott” ember régi sci-fi közhely
Ma mutánsnak neveznénk a „másképp látó embert”
