LÍRAI KEZDEMÉNYEK 1945 UTÁN (Bárdos László)
LÍRAI KEZDEMÉNYEK 1945 UTÁN
(Bárdos László)
(Bárdos László)
1945-öt ma már nem tekintjük olyan éles korszakhatárnak, mint a nyomában berendezkedő politikai rendszer követelményeinek megfelelően az irodalomtörténet-írás sokáig állította.
Az alkotás, a költészet feltételei gyökeresen megváltoztak az 1945-től 1948-ig tartó „háromesztendős irodalomban”. Kiemelkedő költőket pusztított el az embertelenség, nyomukban a föllépő nemzedék tragikus felelősségérzet és a jövőre készülő, tettrekész lelkesültség élményei szerint is tagolódott.
1945-ben minden költő idegrendszerében, eszméletében hordozta a háború kegyetlen emlékképeit. A számvetés, a felelős szembenézés kiemelkedő alkotásai születtek meg akkoriban, mind a tragikus tapasztalatok nemzeti szempontú mozgósításának jegyében (Illyés: Nem volt elég), mind az egyetemes erkölcsi, egzisztenciális következtetések kíméletlen, sorsszerű megfogalmazásával. A terroruralom megszüntét (amely kezdetben csakugyan felszabadulásnak igérkezett), olyan társadalmi átrendeződés is követte, amely a szegény néprétegekből érkező fiatal tehetségek egész seregének tette lehetővé, hogy tanuljanak, egyszersmind bemutatkozzanak a nagyszámú új folyóiratban, s első köteteiket is kiadják. 1948-ban a Négy nemzedék c. antológia szerkesztője, Sőtér István a bőség zavarával küzdve rendezhette egybe néhány év költői termését. A Nyugat első nemzedékének legnagyobbjai közül már csak Füst Milán élt, a második nemzedéket tizedelte meg legjobban a háború, az üldözés. A harmadik nemzedék alkotóképes tagjai fiatalon szembesültek a rendszerré épült embertelenséggel s egyik legfőbb eszményüknek, az értelemnek történelmi kudarcával. Az utánuk fellépő költők egyén és társadalom, személyiség és történelem, gondolat és látomás kettősségeiben új támpontokat, utakat, kifejezésmódokat kerestek, mégpedig a sorsproblémák megoldásának szenvedélyével. Csoportjaikat többek között a magyar költői hagyományhoz fűződő viszonyuk és az egykorú világirodalomban való tájékozódásuk alapján is el lehet különíteni.
Németh László, Tüskés Tibor, Fodor András, Takáts Gyula