AZ ŐSI MAGYAR HITVILÁG ÉS AZ ŐSKÖLTÉSZET (Voigt Vilmos)

Teljes szövegű keresés

AZ ŐSI MAGYAR HITVILÁG ÉS AZ ŐSKÖLTÉSZET
(Voigt Vilmos)
„A vallás egyik leglényegesb tüneménye lévén a nép életének, s annak ismerete minden nemzeti költészetnek igen előkelő tényezője; óhajtható lenne, bár mind azt, mit a régi magyarok vallására vonatkozólag kifürkészni lehet, philosophiai szellemmel megvizsgálva, összeállítva, együtt bírjuk...” (A Kisfaludy-Társaság pályadíjkiírása, 1846)
Már a középkori magyar és nem magyar krónikák és más ránk maradt forrásművek egyformán jelzik, hogy a Szent István nevéhez kapcsolt, a kereszténység felvételét jelentő világképváltás előtt a magyarok pogányok voltak. Ez azonban nem pontos vélemény, hiszen már a honfoglalók között is voltak a zsidó és a mohamedán vallást követők (kazárok, böszörmények), sőt mai keresztény fogalomkörünk legrégibb rétege (isten, ördög, imád(ság), ünnep, bűn sőt akár a vasárnap és a könyv szavak is) honfoglalás előtti megnevezések, ami azt jelenti, hogy egy viszonylag fejlettebb hiedelemvilágot képviselő kifejezéseket vett át a magyar kereszténység is. Egyébként 948-ban Bulcsú, 952-ben az erdélyi Gyula Bizáncban vette fel a keresztséget. Ekkor még nem történt meg az egyházszakadás Róma és Bizánc között, de a keleti egyház görög nyelvű és más rítusú volt, mint a latin nyelvű római. Ez utóbbi egyház a 11. században válik nálunk uralkodóvá, ám még sokáig megtaláljuk a bizánci egyház befolyását.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem