A Nyugat prózapoétikája

Teljes szövegű keresés

A Nyugat prózapoétikája
A Nyugat szerzői nem a tradicionális regényformát tekintették eszménynek. Szini Gyula (1876-1932) a folyóirat legelső számában, tehát 1908 januárjában, A mese alkonya c. írásában elutasította a lekerekített anekdotikus novellaszerkezetet, elhárította „az apáról fiúra szálló elemek” felhasználását, a történés meghatározó voltát. Nem az fontos ugyanis – írja idézett tanulmányában – mit mond az író, ez „alapjában véve igen véges”; az a fontos, hogyan mondja, ugyanis ez „végtelen”. Ebben a minősítésben benne van az élet múlékony jelenségeinek leértékelése, s a vonzódás azok felé az életrétegek felé, ahol a létezés örök nyugvópontjai láthatók.
Szini Gyula teoretikus fejtegetéseit a Nyugat szerkesztői és kritikusai programosan is vállalták. Ignotus ebben a szellemben (a folyóirat 1908 decemberi számában) Jókait egyszerűen „mesélő”-nek, Mikszáthot „irodalmi nagypapá”-nak titulálta, Fenyő Miksa (1908 júliusában), akkor, amikor Ady még jó szavakkal minősítette Herczeg Ferenc művészetét, az íróval kapcsolatban már mindössze „divatelegenciá”-ról írt, Gárdonyi regényét, Az isten rabjait pedig egyszerűsítő kultúrtörténeti alkotásnak mondta. Szini, Ignotus, Fenyő és a többiek ideálja ekkor Flaubert, Dosztojevszkij és – kisebb mértékben – Tolsztoj volt.
A folyóirathoz szorosabban vagy lazábban kötődő prózaírók valamilyen szempontból mindenképpen megpróbálták a változtatást. Cholnoky Viktor (1868-1912) a szecesszió hangulat- és stíluselemeit érvényesítette. Cholnoky László (1879-1929) a személyiség alakulását, sorsát állította a középpontba. Török Gyula (1888-1918) A zöldköves gyűrűben és A porban megformálta a konvenciókban gondolkodó világ és a művészi ambíciókkal, de legalábbis a kiszakadás vágyával megáldott-megvert következő nemzedék (Thomas Manntól ismerős) konfliktusát. Csáth Géza (családi nevén Brenner József – 1888-1918) Kosztolányi Dezső tragikus sorsú, öngyilkosságba menekült unokatestvére, a szemléletben, néha még a szövegformálásban is a későbbi modernek, például Ottlik Géza elődje, a pszichológia és a pszichiátria gondolkodásmódját érvényesítette (Trepov a boncolóasztalon, A varázsló kertje). Tersánszky Józsi Jenő (1888-1969), a Viszontlátásra drága és a Kakuk Marci c. regény szerzője, egy görög regénytípus, a középkori legenda és a pikareszk regényforma modernizációját kísérelte meg.
A Nyugat első nemzedékéből és a kortársak közül a próza programos megújítása – Móricz, Krúdy, Kosztolányi, Karinthy és Füst Milán mellett – Kaffka Margit és Szabó Dezső nevéhez kapcsolódik.

Csáth Géza esszéinek és tanulmányainak feltételezhetően teljes gyűjteménye 1996-ban jelent meg

Major Henrik karikatúrája Csáth Gézáról

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem