Kipusztult vagy eltűnt állatfajok
Kipusztult vagy eltűnt állatfajok
Világviszonylatban a kipusztult vagy eltűnt állatfajok számát illetően egymásnak ellentmondó, gyakran ellenőrizhetetlen adatok jelennek meg. A legmértéktartóbbnak tekinthető becslések szerint az elmúlt három évszázad alatt 70–80 emlős- és 130–140 madárfaj pusztult ki végérvényesen.
Ha megindul, az orrszarvú bogár miniatűr tankra emlékeztet
Az adatok túlnyomó többsége azonban csupán a gerinces állatfajokra, azon belül is elsősorban az emlősökre és a madarakra vonatkozik.
Az Észak-Amerikában és a civilizációtól távol eső tájakon végbement, hírhedt állatpusztításokkal ellentétben az eddig kipusztult állatfajok Közép-Európából lassan, szinte észrevétlenül, nem drámai gyorsasággal tűntek el. Utólag nagyon nehéz lenne megállapítani, hogy ezen fajok kipusztulását az ember gazdasági tevékenysége, a földművelés kiterjesztése, az erdőirtások, a vízlecsapolások, a környezet átalakítása, a túlzásba vitt vadászat vagy a rablógazdálkodásszerű, üzleti alapokon nyugvó vadirtás és az egyéb károsító tényezők milyen arányban okozták. A legvalószínűbbnek látszik, hogy az egyes állatfajok kipusztulását a különféle tényezők együttes, egymást felerősítő hatása idézte elő, melyek közül valamelyik csak a szomorú befejezést „szentesítette”.
A hazai állatvilág egyes kipusztult fajainak végső felmorzsolódását homály fedi, nem lehet megállapítani, hogy a pusztító tényezők közül melyik milyen mértékben érvényesült. A ködbe vesző múlt történéseinek megítélésében feltételezésekre vagyunk utalva.
Az egykori vadlónál (Equus prezewalskii) például azt sem tudjuk, hogy az irodalmi utalások a valódi vadlóra vagy az elvadultan kóborló házilovakra vonatkoznak. A Hódmezővásárhely melletti bodzásparti ásatások ugyanis arra engednek következtetni, hogy a megszelídített ló itt már a rézkor kezdeti szakaszában is az ember társa volt.
Az őstulok (Bos primigenius)-populácó létszámának megfogyatkozását az ásatások alapján már a 7. századtól ki lehet mutatni, noha akkor a mai értelemben vett környezeti ártalmak még teljes mértékben ismeretlenek voltak. Az őstulok legkésőbbi csontlelete hazánkban a 13. századból származik, amiből feltételezhető, hogy végső pusztulását a gátlástalan vadászat okozta.
Érdekes a jávorszarvas (Alces alces) esete, melynek utolsó magyarországi előfordulását hosszú ideig 1735-re tették, a Bakony vadjai között emlegetve, ugyanakkor néhány évvel ezelőtt a Nyírségben ismét megjelent.
Az utolsó bölény
A kipusztulás szélén…
Közepesen veszélyeztetett állatfajok
Távlatilag veszélyetetett állatfajok
