1954: Madárvédelmi rendelet
1954: Madárvédelmi rendelet
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 59/1954. (IX. 9.) MT számú rendelete a madárvédelemről a madárfajokat három csoportra osztotta: megkülönböztette a természetvédelmi és tudományos szempontból védendő fajokat azoktól, amelyeket a mező- és erdőgazdaság kártevőinek tekintett, és külön foglalkozott a vadászható szárnyasvaddal.
Általában kimondta, hogy a vadon élő madarakat, azok fészkét és költőhelyét védeni kell, tilos ezért lelövésük, befogásuk, fogságban való tartásuk, fészkeik megrongálása, tojásainak és fiókáinak elszedése, illetve elpusztítása, a madarak adásvétele és kitömése.
Nem terjedt ki a védelem az állandóan vagy időszakosan kártékonynak minősített vadon élő madárfajokra, melyek szabadon vagy kisebb-nagyobb korlátozásokkal elpusztíthatók maradtak.
Feltételezve, hogy az akkor hazánkban ismert madárfajok száma 340 volt, ez a rendelet a madárvédelemben nagy előrelépést jelentett azzal, hogy az addig védelem alatt álló 138 fajjal szemben újabb 145 fajt helyezett természetvédelmi oltalom alá, amivel a védett madárfajok száma 283-ra (az összes 85 százalékára) emelkedett. Igaz, hogy a védett emlősfajok száma nem változott, ezzel az intézkedéssel azonban az összes gerinces faj hatvan százaléka (550 körüli fajból több mint 300) védelem alá került.
