A vakond albérlője
A vakond albérlője
Az erdei cickány előszeretettel használja a vakond, az erdei egerek vagy erdei pockok föld alatti járatait, de szükségből maga is a talajban keskeny alagutat. Szaporodási időszaka Szunyoghy hazai adatai szerint májustól augusztusig tart, német szerzők még tágabb határokat (április-december) adnak meg, míg Heptner Oroszország területéről csupán márciust és áprilist említi. A párzási időszak kezdete és vége feltehetőleg függ a mindenkori időjárástól, kora tavasz esetén korábban kezdődik, a hosszú és meleg ősz is kitolhatja az átlagos évre érvényes határokat.
Ivarérettségüket több szerző, Brambell, Dehnel és Stein véleménye szerint valószínűleg csak a telelési időszak után érik el, teljesen függetlenül attól, hogy az előző évben májusban vagy novemberben látták meg a napvilágot. Bauer a Fertő-tó osztrák oldalán végzett megfigyelései szerint azonban a fiatal állatok legalább egy része már korábban szaporódóképes.
A vemhességi időre nézve az irodalomban meglehetősen eltérő adatokat találunk. A legvalószínűbbnek látszik a 18–21 nap. A nőstények évente 3–4 alkalommal ellenek, egyszerre 4–10 kölykük van. Ezek születési súlya 0,4–0,5 gramm. Szemeik a 18–21. napos korukban nyílnak ki, 23–24 napos koruktól önállóak. A már egyedül táplálkozó fiatalokat szüleik nem sokáig tűrik meg a közelben. A cickányoknál a partnerek sem tartanak össze, hím és nőstény külön járnak, és csak a párosodás idején keresik egymást. Azt, hogy rá is bukkanjanak a másikra, bizonyos mirigyeik váladéka is segíti. Az ivarérett példányokon, hímeken és nőstényeken egyaránt, a test oldalán módosult faggyú- és izzadságmirigyekből álló, sajátos illatú, úgynevezett mósuszmirigy van, ami a nemek egymásra találását segíti elő.
S. E.
