Csak bagolyköpetekből
Csak bagolyköpetekből
Főként éjszaka jár táplálék után, de néha nappal is látni. Nem maga ássa a járatait, hanem más apró emlősök üressé vált otthonait foglalja el. Kitűnően mászik, ehhez a törpeegér a farkát is használja. Tápláléka különböző apró magvakból és rovarokból áll. Sajnos a földikutyához hasonlóan nem különösen szapora állat. Párosodási ideje május és a nyári hónapok, a nőstény évente egy alkalommal 2–6 kölyköt vet. Szintén fokozottan védett, természeti értéke 250 000 forint. Gyakorlati védelmét azonban nagyon megnehezíti, hogy pontos hazai elterjedéséről, élőhelyeiről alig tudunk valamit. A bagolyköpetekből előkerült maradványok alapján ugyan meg lehet határozni egy körülbelül 3 kilométer sugarú kört, amelyen belül az állat feltételezhetően él, de a populáció nagyságáról ezek az adatok még semmit sem árulnak el. Tény, hogy hosszú évtizedek óta tudatosan senki sem látott Magyarországon élő csíkosegeret, pedig mondjon bárki bármit, a gyakorlati védelem alapját mégiscsak a faunisztikai ismeretek jelentik.
Él még egy kis rágcsáló Magyarországon, amelynek őzbarna, télen a fiataloknál inkább szürkésbarna bundáján hasonló fekete csík húzódik, mint a csíkosegéren. Annak idején Vásárhelyinek is gyakran vittek eke után fogott pirókegeret, és várták a beigért jutalmat. Aztán csalódottan vették tudomásul, hogy nem az igazit fogták meg, és létezik még egy fekete csíkkal ékes egérfaj Magyarországon.
A pirókegér hátán is fekete hosszanti csík van
A pirókegér a korábban már említett erdei egerek rokon faja, velük nagyságban is megegyezik. A csapdázó gyűjtések és a bagolyköpet-vizsgálatok együttes eredményeként kirajzolódik hazai elterjedése is. Ezek szerint a pirókegér a leggyakoribb az ország északkeleti részén, a Felső-Tiszavidékén, valamint a Dunántúl déli, délnyugati felén, de előfordul például a Csepel-szigeten vagy a Kőrösök vidékén is. Úgy tűnik, vannak évek, amikor az állomány túlszaporodik. Jártam úgy a Felső-Tiszánál, Tiszatelek térségében, hogy az ártéri erdő szélén a talajt borító szederdzsungel szinte mozogni látszott a rengeteg pirókegértől.
A pirókegér az agrárbiotópokon, réteken és a felső-tiszai példán okulva az ártéri erdők szegélyein is él. Nem idegenkedik az emberi közelségtől, a kertekben is felbukkan. Növényi részeket és magokat eszik, de sok rovart is fogyaszt, télen gyakran szalmakazlak, pajták közelébe húzódik. A szürkületi órákban és nappal jár táplálék után, viszonylag bizalmas állat, néha egészen közelről lehet megfigyelni. Nem társas természetű, német szerzők szerint a hímek nagyobb revírt birtokolnak, mint a nőstények. Járataik viszonylag sekélyek, de néha hosszan vezetnek a föld alatt. Előfordul, hogy más kisemlősök otthonát foglalják el.
Szaporodási idejük áprilisban kezdődik, a nőstények 20-21 napi vemhesség után évente több alkalommal 3–9 kölyköt ellenek. Ezek 1,6–2,3 gramm súlyúak, szemeik a 10-12. napon nyílnayk, körülbelül két hétig szopnak. Háromhetesen önállóak, és nyolchetes korukban már ivarérettek. Ez azt is jelenti, hogy a tavaszi és nyár eleji születésű fiatalok még abban az évben maguk is szaporodhatnak. Ellenségei egyebek mellett a menyét, a hermelin, a hazai alföldi területeken a molnárgörény, de pusztítják az ölyvek, vércsék és baglyok is. Nappali aktivitása miatt a bagolyköpetekben a faj mennyiségi viszonyai nem tükrözik a valós helyzetet.
