Vizek, rétek felett

Teljes szövegű keresés

Vizek, rétek felett
A vizes élőhelyek rendkívül fontos szerepet töltenek be a denevérek életében. Egy-egy erdei tavacska vagy folyóholtág partján hatalmas terület denevér képviselői megjelennek. Ezeken a helyeken szoktak a denevérkutatók is vizsgálódni, hogy megismerjék az ott élő denevérfaunát. Teszik ezt elsősorban hálók kifeszítésével, aminek vékony szálain fennakadnak a repülő állatok. A befogott és megvizsgált állatokat azután szabadon engedik.

A csendes holtágak nyílt vízfelülete felett vadásznak a vízi denevérek
Egyes fajok csak inni, mások táplálkozni is a vizek közelébe járnak, és van néhány faj, amelyik kifejezetten csak itt fordul elő.
Nem közismert, hogy a denevérek is szoktak inni. Nem vízigényesek, de a kánikulai napokon ők is több vizet kívánnak, mit amit a rovarok testnedve képes fedezni. Az ivás technikája hasonló a fecskéknél láthatóhoz. A víz fölött repülve a felszínig ereszkednek, és repülés közben vesznek fel egy korty vizet. Ezt aztán addig ismétlik, míg szomjukat nem oltják. Az ivás sokszor nem veszélytelen. A nehézkesebb testű denevérek, mint a korai denevérek, nemritkán elszámítják magukat, és a vízben landolnak.
Valamennyi devér tud úszni, szárnyaikkal kapálózva képesek partra evickélni. A veszélyt nem is az úszás jelenti, hanem a partot érés, hiszen a vizes állat könnyen áldozata lehet egy arra járó rókának, macskának vagy bagolynak. A kis tavak, holtágak, csendes folyású patakok több kilométer távolságból is vonzzák a denevéreket. Szélcsendes estéken a világos ég háttere előtt számtalan állatot láthatunk cikázni. Ezek természetesen nemcsak inni érkeznek ide, hanem táplálkozni is.

Hosszúfülű denevér
Vándorlás
A denevérek többsége rendszeresen vándorol. A vándorlás a madaraktól eltérően nem a déli, melegebb tájak felé történik, hanem a nyári és téli szállás között zajlik, így nincs kitüntetett égtáj szerinti iránya. A vándorlás sokszor csak néhány kilométert jelent, de előfordult már több mint 2000 km-ről megkerült állat is. Az állatok vándorlását klasszikusan a gyűrűzés segítségével lehet vizsgálni. A piciny alumíniumgyűrűt a denevér alkarjára helyezik fel a kutatók. Minden gyűrűn szerepel egy azonosító szám, aminek segítségével vissza lehet keresni, hol és mikor gyűrűzték az állatot.
Az utóbbi években vizsgálat történik miniatűr rádióadók segítségével is, melyet a denevér hátára erősítenek fel. Ennek segítségével lehetett kideríteni többek között azt is, hogy a szálláshely és a vadászterület közti út egyes denevéreknél meghaladhatja a 20 km-t, amit persze naponta oda-vissza meg kell tenniük.
A vizek környéke bőséges táplálékot kínál. Szúnyogok, kérészek, tegzesek, bogarak milliói fejlődnek ki a vízben, melyek onnan kilépve ízletes falatokat kínálnak a denevérek számára. Az erdei denevérek közül sokan szívesen vadászgatnak a vizek környékén. A barna hosszúfülű, a nagyfülű, a pisze denevér előszeretettel kutatja át a vízparton álló fák, bokrok lombozatát. Az itt pihenő rovarokat ugyanúgy megtizedelik, mit a mocsári növényzet felett táncoló szúnyograjokat. A bajuszos denevér, hazánk egyik legkisebb denevére, a hegyi patakok mentén vadászik. Tápláléka elsősorban a kérészek, kisebb szitakötők, szúnyogok közül kerül ki.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem