A pókok élete
A pókok élete
Pókok szinte mindenféle élőhelyen találhatók. Noha légköri levegővel lélegzenek, még vízi életmódú is akad közöttük, amely pókfonálból „búvárharangot” készít. Legtöbbjük a talajszint és a gyepszint lakója, még aránylag sok faj él cserjéken, viszonylag kevés faj él a fatörzs- és a lombkoronaszinten, legalábbis a mérsékelt övi erdőkben.
A vállas keresztespók hatalmas hálóiba még szitakötők is beleakadnak
A pókok az ízeltlábú állatok egyik legnépesebb, testfelépítésüket tekintve mégis nagyon egységes csoportját alkotják. A hatszelvényű fejből és a két első törzsi szelvényből egységesnek látszó előtest (prosoma) alakul ki, ehhez csupán vékony nyéllel csatlakozik az egységes, a további törzsi szelvények egybeolvadásával létrejött utótest (metasoma). Az előtesten látható a 6 vagy 8 pontszem, a két pár szájszerv (csáprágó – chelicera, ill. a tapogatóláb – pedipalpus) továbbá a négy pár járóvégtag. Az utótesten vannak a légzőnyílások, az ivarszervek és az 1–4 pár kúp alakú szövőmirigy.
A csodáspók magával hurcolja és védi petekokonját
A hálószövés mesterei
Násztánc és ajándék
Talajlakó pókok
Talajközelben élő pókok
Vitorláspókok
Kaszáspókok
