Öreg fák védelmében

Teljes szövegű keresés

Öreg fák védelmében
Idősebb pusztai tölgyeseinkben gyakran láthatunk hatalmas törzsű, csúcsszáradt koronájú, nagyon idős fákat. Egyesek közülük a kétszáz éves kort ismeghaladják. Sokszor ritkásan állnak, koronájuk szétterpedt. Tanúi azoknak az időknek, amikor erdeinkben még legeltettek, a ritkás legelőerdő és a fás legelő között szinte minden átmenet megvolt. Ezeket a famatuzsálemeket szinte darabonként kellene védeni, makkjukat összegyűjteni az értékes szaporítóanyag megőrzése végett. Ezeket a fákat azért is védenünk kell, mert száradó törzsükben, pudvásodó részeikben olyan bogarak fejlődnek, amelyek másutt már pusztulófélben vannak. A jól ismert fajok közül ilyen a szarvasbogár (Lucanus cervus), Az orrszavú bogár (Oryctes nasicornis), a pompás virágbogár (Potosia aeruginosa), a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo). Egy-egy sebzett fatörzsön sokszor csoportosan táplálkozik az egész „díszes társaság”. A nagy hőscincér által összefurkált törzsekben azután még sok egyéb rovar is megtelepedhet. Rendszes kísérője a rejtett életmódú sápadt éjicincér (Trichoferus pallidus), amelyet korábban rendkívül ritkának tartottak. Nagyjából ugyanezekben a ritkásan nőtt koros állományokban találja meg optimális kifejlődési feltételeit a díszbogarakhoz (Buprestidae) tartozó sávos tölgybogár (Coraebus bifasciatus). Lárvája főleg az idősebb tölgyek száradófélben lévő oldalágaiban él. Számos faj fejlődik a száradófélben lévő idős tölgyek kérge alatt, pl. a szúbogarak (Ipidae) közé tartozó, több tápnövényű kéregszú (Eccoptogaster) fajok és a nagy bíborbogár (Pyrochroa coccinea), amelynek lárvája a kéreg alatt élő egyéb rovarlárvákkal táplálkozik. A kifejlett bogarat különösen galagonya- és kökényvirágzáskor láthatjuk gyakran, cincérek, álcincérek és más viráglátogató bogarak társaságában. A száraz fatörzsekbe azután további, más rovarfajok fészkelik bele magukat: hangyák, méhek, darazsak. Tavasszal gyakran láthatjuk, amint az egyik legnagyobb termetű hazai méhféle (Apidae): a kék fadongó (Xylocopa violacea) kerülgeti a száraz fatörzseket, megfelelő fészkelőhelyet keresve bennük. Alkalmanként egyéb méhfélék is készíthetik ivadékbölcsőiket a száraz fatörzsekben lévő járatokban. Más hártyásszárnyúak parazitái a ragyogó, csillogó színű fémdarazsak (Chrysididae). Szívesen tartózkodnak napsütötte fatörzseken, pl. a sok gazdaállatú tűzvörös fémdarázs (Chrysis ignita). Legtöbbjük azonban a földben vagy löszfalakban fészkelő méhek és kaparódarazsak élősködője.

Az imádkozó sáska ragadozó: lesből vadászik zsákmányára

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem