A legritkább hazai békafaj
A legritkább hazai békafaj
A harmadik „bajuszos” békafaj a gyepi béka (Rana temporaria), amely a legritkább, szórványos előfordulású faj. Az erdei és a hosszúlábú mocsári békával ellentétben teste zömök, lábai rövidek, testhossza azonban nagyobb, az orrcsúcstól a test végéig a 11 cm-t is elérheti. Hátsó lábának bokaízülete szorosan a test mellé előrehajlított helyzetben nem éri el az orrcsúcsot. Feje elől szélesen lekerekített, orra tompán végződő. Hasoldalán sötétbarna foltok, márványozottság figyelhető meg. A torok alsó oldala is sötétbarnával, feketével tarkított. A hátsó láb hüvelykujján lévő sarokgumó mérete és alakja átmenetet képez a mocsári és az erdei békái között.
A telelésből a három barna békafaj közül a legkorábban, már február végén előjön. A vizeket nemritkán még töredezett jégréteg borítja, amikor a gyepi béka már a peterakáshoz készülődik. Peterakó helyeként erdei pocsolyák, kerékvágások, időszakos vizek jönnek számításba. A gyepi béka többnyire a vizek fenekét borító iszapban telel át.
A barna varangy mellett Európa legszélesebben elterjedt kétéltűfaja. Előfordulását délről a Földközi-tenger medencéjének északi része határolja, ahol a gyepi béka a magasabb hegyvidékekbe húzódik fel, akár 2800 m tengerszint feletti magasságba is. Észak-Európában a leggyakoribb, mindenütt élő közönséges barnabékafaj. Magyarországon középhegységi nedves erdőkben, hegyi réteken fordul elő szórványosan, általában a 600 m-t meghaladó tengerszint feletti magasságban. Az Északi-középhegység és az Alpokalja ilyen magasságú élőhelyei mellett azonban megtalálhatjuk a Pilisben és Vas megyében is, alacsonyabb fekvésű erdőkben. A területek évi középhőmérsékletét figyelembe véve világossá válik, hogy a gyepi béka előfordulását korlátozó tényező nem a tengerszint feletti magasság, hanem a 8 °C-nál alacsonyabb évi középhőmérséklet. A hűvösebb éghajlat iránti igényét így tartotta meg a gyepi béka Magyarországon. Ezzel magyarázható az is, hogy a Dunántúli-középhegység ugyan 600 m-nél magasabban fekvő, de melegebb középhőmérsékletű élőhelyeiről hiányzik.
Hazánkban élő állományát elsősorban a peterakó helyek számának csökkenése veszélyezteti. Az utódállatok nagy része a vizek idő előtti kiszáradása miatt pusztul el.
A barna békák elkülönítése
A három hazai barna (vagy „bajuszos”) békafajunkat a test színezete mellett a hátsó lábak hossza és a sarokgumók alapján tudjuk elkülöníteni. Amíg az erdei béka hátsó lába a test mellé szorosan előrehajolva jócskán túlér az állat orrcsúcsán, addig a gyepi békáé ennél sokkal rövidebb. A mocsári béka Magyarországon élő (hosszúlábú) alfaja e bélyeg tekintetében átmenetet mutat a kettő között. A hátsó láb lábfején az első ujj tövében lévő elszarusodott sarokgumó alakja is segítség lehet a meghatározásban.
A három hazai barna (vagy „bajuszos”) békafajunkat a test színezete mellett a hátsó lábak hossza és a sarokgumók alapján tudjuk elkülöníteni. Amíg az erdei béka hátsó lába a test mellé szorosan előrehajolva jócskán túlér az állat orrcsúcsán, addig a gyepi békáé ennél sokkal rövidebb. A mocsári béka Magyarországon élő (hosszúlábú) alfaja e bélyeg tekintetében átmenetet mutat a kettő között. A hátsó láb lábfején az első ujj tövében lévő elszarusodott sarokgumó alakja is segítség lehet a meghatározásban.
