Dolmányos tojásrabló

Teljes szövegű keresés

Dolmányos tojásrabló
Valószínűleg nincs ember, aki a szarkát ne ismerné. Elegáns, fehér és fekete színeivel, hosszú és zöldesen csillogó faroktollaival összetéveszthetetlen madár. Hazánkban gyakori, helyenként túlzottan is az, erről az apró mezeinyúl-fiókák, a fű között fészkelő madarak vagy a tanyákon, faluszéleken keresgélő apró csibék, kacsák tudnának mesélni. Másrészt azonban a szarka rengeteg rovart is fogyaszt, tizedeli a sáskákat, tücsköket, eszi a burgonyabogarat, cserebogárjárás idején a nagy barna bogarakat is.
Ma már meghaladott a Herman Ottó idejében használatos káros és hasznos megjelölés, de ha a szarka tevékenységét szigorúan emberi érdekek szerint vizsgáljuk, nehéz lenne hasznosnak kikiáltani. Éppen ezért nem is védett, a jogszabály alkotói „megfeledkeztek” róla. Abban viszont mi, emberek is ludasak vagyunk, hogy ez a hosszú farkú madár így elszaporodhatott. Annak idején dúvadnak kiáltottuk ki és tűzzel-vassal üldöztük a héját, a szarka egyik legnagyobb természetes ellenségét. Az ilyesmi persze megbosszulja magát, bizonyítva, hogy a természet évmilliós törvényszerűségeibe nem lehet kontár módon és büntetlenül beleavatkozni.
Ugyancsak elszaporodott a vetési varjú fajtestvére, a dolmányos vagy szürke varjú. Teste szép szürke, feje, szárnyai és farka feketék. Nem olyan társas természetű, mint a vetési varjú, de ősszel, télen és tavasszal elsősorban a kedvező táplálkozóhelyeken kisebb csapatai összeverődhetnek. Éjszakánként viszont gyakran csapatosan pihennek, amikor is nyáron 30–200, télen jóval több, 500–2000 példány is lehet együtt. De ilyen nagy éjszakázó dolmányosvarjú-csapatot Magyarországon még soha nem láttam. Azt viszont igen, hogy a vetési varjak alvófáira szálltak be esténként.
A dolmányos varjú nem telepeken, hanem páronként költ, fészkeiket fasorok fáin, facsoportokban, erdőszéleken építik. A gallyakból rakott fészek meglehetősen nagy, belsejét sárral tapasztják ki, és mohával, száraz fűszálakkal, háncsdarabkákkal, szőrrel és tollal bélelik. Az építésben mindkét madár körülbelül egyenlő arányban vesz részt. Hacsak tehetik, az előző évi fészekben telepednek meg, már február végén tatarozzák, rendezgetik, de tojásokat csak márciusban raknak. A 4-6 tojásból 18-20 napi kotlás után kelnek ki a fiókák, és körülbelül 30–35 napig maradnak a fészekben.
Míg a vetési varjú egy fél évszázaddal ezelőtt elsősorban rovarokkal, férgekkel, magokkal táplálkozott, és csak később, emberi behatására, amikor a különböző vegyszerek a természetes táplálékát jelentő rovarvilágot válogatás nélkül és erősen megtizedelték, kapott rá a fűben fészkelő madarak tojásaira és fiókáira, a dolmányos varjú mindig is nagy fészekrabló hírében állt. Feltöri és kiissza a fácántojásokat éppen úgy, mint a mezei pacsirtáét, erős csőrével agyonvágja a fácán- vagy a fogolycsibéket, apró baromfiakat rabol, nemegyszer a tanyasi udvarról, de mindenféle dögöt is fogyaszt. Emellett óvatos és nyugodtan mondhatom, okos madár, a puskás embert messziről megismeri, és időben menekül.
Dolmányos varjúból, különösen egyes vidékeken, szintén több van a kelleténél, de fészkeik, a szarka- és vetésivarjú-fészkekkel együtt, mégis fontos szerepet töltenek be, és nem közömbösek természetvédelmi szempontból sem. Vannak ugyanis olyan védett madárfajok, amelyek nem építenek fészket, hanem tojásaikat más madarak otthonaiba, elsősorban egyes varjúfélék fészkeibe rakják. A kékvércse például, amelynek legnyugatibb elterjedése hazánkra esik, és így természevédelmi szempontból különösen értékes, rendszeresen a vetési varjú, kisebb számban a szarka elhagyott fészkeiben költ. A fiatal varjak június elején kirepülnek, a vércsepárok pedig csak a hó közepén raknak tojásokat, így a fészket valóban tökéletesen kihsználják. Kék vércsékkel elsősorban a Hortobágy környékén találkozhatunk. Néha az út menti villanyvezetéken ülnek, máskor a legelő felett lebegve, szitálva lesnek főként nagyobb sáskákból álló zsákmányukra. A kiszínezett hím különösen szép, sötét palakék, gatyája fahéjvörös.

Elegáns, szép madár a szarka

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages