Kampóscsőrű halászok
Kampóscsőrű halászok
A kormoránok halfogyasztását általában eltúlozzák. Pontos vizsgálatok során megállapították, hogy egy-egy öreg vagy fiatal példány napi táplálékszükséglete 400–600 gramm hal. Az viszont kétségtelen tény, hogy ezek a madarak csak halat esznek. Nem válogatósak, azt fogják, ami eléjük kerül. Dániai kormoránok például 37%-ban heringeket, 19%-ban angolnákat és 19%-ban az úgynevezett anyaangolnát fogyasztottak. A hazaiak főképpen a pontyfélék családjába tartozó halakat tizedelik.
A bütykös hattyú terjeszkedik Magyarországon
A kormoránok egy része szeptemberben és októberben elvonul, a Földközi-tenger partjainál tölti a telet, de különösen enyhébb teleken nagy csapatai láthatók a Duna mentén is. Február közepére a többiek is megérkeznek, a fekete madarak ilyenkor nyomban a fészkeiket igazgatják, és közben röfögő hangon beszélgetnek egymással. Már január végétől nászruhájukat viselik, a fej oldalain és a nyakukon fehér tollak jelennek meg. Ilyenkor úgy néznek ki, mintha megőszültek volna.
A magyar természetvédelem címermadara, a nagy kócsag
Hazánkban hosszú ideig csak a Kis-Balaton területén fészkeltek a meszes ürüléküktől már rég elpusztított fűzfákon. A hetvenes évek végétől azután a kormoránok terjeszkedni kezdtek, és ma főként a Tisza mentén vannak telepeik. Az erősen megnövekedett állomány napjainkban már nem védett, hiszen rendszeresen látogatják a fészkelőhelyek közelében levő halastavakat, ahol kétségtelenül károkat okoznak. Ahol sokan vannak együtt, szervezetten halásznak. Félkör alakban egymás mellett úszva és szárnyaikkal csapdosva terelik a halakat egy öböl felé, ahol aztán egymás után buknak le és fogják el őket.
A kormoránok áprilistól költenek, a 3–5 tojáson a szülők felváltva kotlanak. A fiókák 24–27 nap alatt kelnek ki, mindkét szülő eteti őket. A fészket 5-6 hetes korukban hagyják el, de csak két hónapos koruktól tudnak igazán jól repülni, és 12–14 hetesek, amikor teljesen függetlenítik magukat szüleiktől.
