Kaméleonok és gekkók
Kaméleonok és gekkók
Pöttyös gekkó
Jemeni kaméleon
A kaméleonok nem éppen ideális lakótársak. Rövid életűek, rendkívül kényesek, változatos rovareledelt, sok törődést igényelnek, nem beszélve arról, hogy nem egy fajuk védelem alatt áll.
Terráriumi állatnak semmiképpen sem ajánlottak. A hazánkban élő hüllő- – így a gyík – fajok védettek, így fogságban tartásuk is tilos!
A leopárdgekkó (Eublepharis macularius) talán a legkedveltebb terráriumi gyíkfaj. Hazánkban is tenyésztik, így viszonylag könnyen beszerezhető. Nem „tapad”, mint rokonainak többsége. Tipikus sivatagi állat, így meglehetősen hőigényes. A terráriumot napközben ajánlatos 25–30 °C között tartani, éjszaka az alacsonyabb hőmérséklet kívánatos. Terráriumát élőhelyének megfelelően homokkal, kövekkel rendezzük be, a homokot időnként meg kell nedvesíteni. Ez elősegíti a vedlést, és a tojások kikeléséhez is nélkülözhetetlen. Annak ellenére, hogy sivatagi állat, rendszeresen iszik, így a vizesedényről sem szabad elfeledkezni. A leopárdgekkó a természetben Kis-Ázsiában, Türkméniában és Északnyugat-Indiában él. Terráriumban leginkább kisebb csoportokban érzik jól magukat, egy ivarérett hímhez három-négy nőstényt tegyünk. Minden állatnak külön búvóhelyet kell kialakítani. A leopárdgekkó alkonyati állat, de gyakran sütkérezik nappal is a melegítőlámpa alatt. A nőstények tojásaikat kettesével rakják le, a kicsik 28–31 fokos hőmérsékleten általában két hónap elteltével kelnek ki. A leopárdgekkók tücskökkel, sáskákkal, hernyókkal táplálhatók.
