A Szolnoki flis
A Szolnoki flis
Alföldünk mélyén délnyugat-északkeleti irányban, Szolnoktól Nagykárolyig (Carei, Románia) mintegy 150 km hosszúságban és 20–30 km szélességben eltemetett flisöv húzódik: a Szolnoki flis. Ez is belső-kárpáti flisnek tekinthető, noha jelenlegi helyzetében – amire a Paleogén rétegtan és ősföldrajz című részben szolgáltunk magyarázattal – a Tisza-lemez északkeleti peremén található. Mintegy 1000–2000 m vastag neogén törmelékes és vulkáni sorozat takarja, ezért csak mélyfúrásokból ismert.
Az Alföld aljzatából már a felső-krétából is ismerünk flis jellegű üledékeket. Rákóczifalva, Kisújszállás, Nádudvar, Hajdúszoboszló, Debrecen térségében durvatörmelékes üledékeket fúrtak meg, amelyeket Debreceni homokkő néven mint flist írnak le. A felső-kréta sorozat egy másik tagozata a rozsdabarna, vörös, ritkábban szürke, kemény, globotruncanás Puhói márga (a hazai nevezéktan szerint Izsáki márga), amely a Debreceni homokkővel összefogazódik.
A kréta és a felső-paleocén–alsó-eocén összletek között jelentős üledékhézag van. Utóbbiakat tarka futtatású, barnásvörös, néha levelesen elváló márga alkotja homokkőcsíkokkal, ritkábban homokkőpadokkal.
A középső-felső-eocén jellegzetes kőzetkifejlődése a kalciteres, sötétszürke vagy fekete agyagmárga-aleurolit, zöldesszürke, finomszemű, keresztrétegzett, üledékcsúszásos homokkőpadok ritmikus közbetelepülésével. Az agyagmárga néha féregnyomos, „hieroglifás”. A Szolnoki flis összes képződménye közül erre illik legjobban a flis megnevezés. Az összlet eocén korát a kaotikusan közbetelepülő, ritka, Nummulites-t, Discocycliná-t és Lithothamnium-ot tartalmazó márgák igazolják, amelyek valószínűleg partközeli üledékek áthalmozott anyagából származnak.
Az eocén fölött települő oligocén (felső-kiscelli és egri) összlet meglehetősen különbözik a korábbiakban megismertektől. Legjellemzőbb kőzetfajtája a szürke agyagmárga és agyagos aleurolit finomszemű homokkő-közbetelepülésekkel. A konglomerátumok ritkák, bár az Ebes-10 számú fúrásban pl. lepidocyclinás konglomerátum-padot is találtak.
Az eltemetett flisvonulat fúrásokkal jól követhető kelet felé, romániai területre is. Bár Nagykároly-Szatmárnémeti vonalán túl a flis jellegű övezet eltűnik a Gutin-hegység miocén vulkanitjai alatt, nagy valószínűséggel kapcsolódik a Máramarosban megismert belső-kárpáti flisövhöz.
