Egy mai példa
Egy mai példa
A kisalföldi Duna-teraszok anyaga az Alpok, valamint a Kis-Kárpátok kristályos és üledékes kőzeteiből áll (gneisz, csillámpala, granitoidok, mészkövek). Az Alpokban oly gyakori hasadékkitöltő kvarctelérek, illetve a kvarcitlencsék és -sávok lepusztulásából származó, változatos színű kvarcitkavicsok is előfordulnak. Ha folyásirányban vizsgáljuk a kavicsanyag összetételét, megfigyelhetjük, hogy a viszonylag puhább kőzetek – mint pl. a mészkő – egyre kisebb méretűek lesznek, és a mennyiségük is csökken a keményebb kőzetekhez (elsősorban a kvarcithoz) viszonyítva. Érdekes változást figyelhetünk meg a kavicsanyag összetételének változásában Komáromtól lefelé. Az északról befolyó Vág, majd még lejjebb a Garam az eddigiektől eltérő összetételű kavicsokat hoz az Északnyugati-Kárpátokból, és a délről befolyó kisebb folyóvizek, főleg a Gerecse hegység lepusztulástermékei is átalakítják a hordalék összetételét. Ismét megnő a mészkő és a homokkő részaránya, újabb típusú metamorfitokkal, granitoidokkal találkozhatunk, sőt a Selmeci-hegység miocén andezites-dácitos vulkáni kőzetei is felbukkannak. Döntő változást tapasztalhatunk a Duna visegrádi-szorosi áttörésénél, ahol is ugrásszerűen megnő a folyó hordalékában a Börzsönyből és a Visegrádi-hegységből származó amfibolandezit, -dácit és gránátos andezit törmelékeinek mennyisége. Budapesttől északra azután a Budai-hegység triász és eocén mészkövei, valamint dolomit és kevés fiatal homokkő is bekerülnek a folyóba. Mivel ezek a kőzetek nagyrészt szintén puhák, méretük és menynyiségük dél felé haladva viszonylag gyorsan csökken, és ismét a nagyon kemény kvarcit válik uralkodóvá.
