A pegmatitok
A pegmatitok
A pegmatitok a mélységi, elsősorban a granitoid kőzetek jellemző kísérői, de ismerünk neutrális, sőt bázisos kőzetekhez kapcsolódó pegmatittesteket is. Metamorf kőzeteket is gyakran harántolnak pegmatittestek és -erek. A pegmatitokra általában jellemző az ásványok nagy mérete (több méteres, illetve több tonnányi kristályok). Gyakran fészkes, koncentrikus megjelenésűek, de ismertek telér formában is, amelyek szerkezetükben a hidrotermás telérekhez hasonlítanak.
Berthierit – Herzsabánya (Herja, Románia), JATE
A pegmatitos fázis képződési hőmérséklete 600–400 °C, amihez mintegy 4–1 kilobar nyomás társul. A nagy illónyomás állandóan tágítja a teret, helyet adva óriási kristályok növekedésének. A pegmatitok képződése az olvadékfázis végén indul meg (kvarc-földpát ún. írásgránitos összenövése), majd – amint az újabb vizsgálatok alapján kitűnt – lényegében kis sűrűségű és különböző töménységű oldat-gázfázissal jellemzett könnyenillókból keletkezik. Ezt helyileg alkálifémben és alkáliföldfémben gazdag, kloridos, olvadékként viselkedő ún. hidroszalin (sódús) olvadékfázis jelenléte kísérheti.
A savanyú kőzetek pegmatitjában az uralkodó ásványok a kvarc, a földpátok és a csillámok, de a magmamaradékban feldúsulhatnak a Ce, La, Y, Zr, Hf, Th, U, Nb, Ta, Sn, Li, Cs, Rb, Be, B, P, Ti elemek is. A pegmatitokból különösen a ritkaföldfémeket (a cirkon, monacit-(Ce), xenotim-(Y), kolumbit, tantalit stb. ásványokból), az U, Th (uraninitból, torianitból), valamint a Li és Be elemeket (a berillből, bertranditból, szpodumenből, ambligonitból, turmalinból) nyerik ki, de a „közönséges” pegmatitokban is gazdasági jelentőségű lehet a földpát-, csillám- és kvarctartalom. A pegmatitok gyakran drágaköveket is rejthetnek (berill és változatai, topáz, turmalin stb.). Az alumínium-dús kőzetek pegmatitjai korund-, andaluzit-, sillimanit- és cordierittartalmúak.
Dolomit – Ratkószuha (Ratkovská Suchá, Szlovákia), JATE
1. Savanyú kőzetek pegmatitos ásványegyüttesei. A) Pákozd, Sukoró, gránitpegmatitban: albit, apatit, gránát, klinoklor, kvarc, ortoklász, rutil, turmalin. B) Pozsony (Bratislava), gránitpegmatitban: albit, allanit-(Ce), almandin, biotit, cirkon, kvarc, mikroklin, muszkovit, monacit-(Ce), turmalin, xenotim-(Y); Modor (Modra), gránitpegmatitban; allanit-(Ce), apatit, axinit, gránát, kianit, kvarc, mikroklin, ortoklász, rutil, titanit; Felsőszabadi (Horná Lehota), gránitpegmatitban: mikroklin, muszkovit, ortoklász, turmalin; Oszada (Liptovská Osada), gránitpegmatitban: albit, biotit, kvarc, mikroklin, muszkovit; Németlipcse (Partizánska L'upča), gránitpegmatitban: kvarc, molibdenit, ortoklász; Benesháza (Beňuš), gránithoz és metamorfitokhoz kapcsolódó pegmatitokban: arany, mikroklin, scheelit, turmalin, volframit; Turócszentmárton (Martin), gránitpegmatitban: albit, arzenopirit, epidot, magnetit, muszkovit, turmalin; Turócnémeti (Sklené), gránitpegmatitban: allanit-(Ce), berill, kvarc, mikroklin, muszkovit, plagioklász, spessartin, turmalin; Magas-Tátra, granodiorit-pegmatitban: mikroklin, molibdenit, muszkovit, ortoklász, plagioklász, spessartin, turmalin; Sajóréde (Rejdová), gránitpegmatitban: allanit-(Ce), apatit, cirkon, monacit-(Ce), rutil, turmalin. D) Melegszamos (Someşu Rece), gránitpegmatitban: kvarc, molibdenit, ortoklász, turmalin; Örményes (Armeniş), gránitpegmatitban: berill, magnetit, molibdenit, ortoklász, turm alin; Teregova, gránitpegmatitban: apatit, berill, gersdorffit, kalkopirit, kolumbit, kvarc, molibdenit, muszkovit, ortoklász, szpodumen, tantalit, turmalin. A Krassó-Szörényi-érchegység keleti peremén fekvő teregovai lelőhely a másutt ritkán található 20–30 cm-es berillkristályokról ismert, s figyelemre méltóak a Kárpát-medencében ritka kolumbit- és tantalit- leletei is.
2. Bázisos kőzetek pegmatitos ásványegyüttesei. A) Szarvaskő, gabbró-pegmatitban: hornblende, Ca-dús plagioklász, ilmenit, magnetit.
3. Alkáli kőzetek pegmatitos ásványegyüttesei. D) Ditró (Ditrău), nefelinszienit-pegmatitban: hornblende, biotit, földpát, gránát, magnetit, muszkovit, nefelin, szodalit. Kőzetalkotói (szodalit, egirin, kankrinit) kárpát-medencei viszonylatban igen nagyra nőttek (5–20 cm-esek).
