Lávaömlés az óceán fenekén
Lávaömlés az óceán fenekén
A felső-köpenyből származó magma nemcsak intrúziókat hozhat létre, hanem a kérget átszelő repedéseken keresztül az óceáni aljzatra is kiömlik. Az útközben megrekedt magmából dolerit (finomszemcsés, piroxén-amfibol-plagioklász tartalmú, SiO2-ben szegény telérkőzet) képződik. Az egymáson többszörösen áthatoló, sűrűn egymás mellé települő doleritteléreket lemezes teléreknek (sheeted dyke) hívjuk. A Szarvaskő környéki kétághegyi és kétvízi-hegyi kőfejtők doleritjei nem típusos lemezes telérek.
Durvakristályos gabbró és plagiogránit érintkezése (Tó-bérci kőfejtő, a Bükk hegység délnyugati része)
Dolerit mikroszkópi képe a Darnó-hegy mélyéből. A fehér plagioklász-lécek között színes piroxének látszanak
Az aljzatra kiömlő láva bazaltként szilárdul meg. Megfelelő körülmények között a még folyékony lávából különböző méretű gömb-, illetve sokféle alakú és hosszúságú, akár elágazó, hurkaszerű alakzatok jöhetnek létre. Felületükön a víz okozta gyors lehűlés miatt vékony, üveggé dermedt kéreg képződik. Ahogy a folyékony bazalt az alatta lévő, már szilárdabb alakzatokra ráfolyik, az új gömbök és „hurkák” alsó oldalán homorú felületek alakulnak ki. Így képződik az ún. párna- vagy pilló-láva (pillow = párna angolul), s egymásra települt rétegeinek képződéskori helyzete mindezek alapján könnyen meghatározható. A Recsk melletti Nagyréz-oldali kőfejtőben például az egykori politikai foglyok tektonikus hatásra teljesen átbuktatott helyzetű párnaláva-összletet fejtettek. A Szarvaskőtől északra eső festői Várbérc-szurdokban még az egyes „párnák” üveges szegélye is megfigyelhető. A Mecsek hegységi Kisújbányai-medencében található párnaláva kontinentális hasadékvölgy vulkánosságának terméke. A párnaláva üveges kéreganyaga gyakran összetöredezik, lepattogzik, sőt kisebb-nagyobb menynyiségben fel is halmozódhat a tengeralatti lejtőkön. Az így keletkezett hialoklasztit (kőzetüveg-törmelék) a már említett Darnó-hegyen, a Hosszú-völgyi kőfejtőben figyelhető meg.
