Mezozoikumi és kainozoikumi, gyakran karbonátos kőzetekhez, illetve a kárpáti homokkő (flis) repedéseihez kötött, eres, teléres vagy barlangkitöltő, viszonylag alacsony hőmérsékletű kiválások. Létrehozó hőforrásuk nagyrészt ismeretlen, illetve az eltemetődés – a mélyebb kéregrészbe kerüléssel – hőmérsékletnövekedéssel járt együtt.
A) Keszthely, dolomitban: barit, dolomit, goethit, kalcit, markazit; Tatabánya, mészkőben: aragonit, barit, goethit, kalcit; Dorog, Tokod, mészkőben: aragonit, gipsz, goethit, kalcit; Üröm, Pilisjászfalu, mészkőben, márgában: kalcit, barit, goethit, pirit; Budapest, mészkőben, márgában: barit, fluorit, gipsz, goethit (pirit és markazit után), hematit, kalcit, pirit; Vác, Keszeg, mészkőben: aragonit, barit, fluorit, gipsz, goethit, hematit, kalcit, pirit; Felsőpetény, mészkőben, homokkőben: aragonit, barit, gipsz, kalcit, kén, markazit, pirit. A gipsz roppant változatos megjelenési formákban és nagyméretű kifejlődésben ismert innen. Tornaszentandrás, Miskolc-Tapolca, mészkőben: kalcit, markazit, pirit; Felsőtárkány, dolomitban: dolomit, kalcit, kvarc, pirit. B) Vámosladány (Mýtne Ludany), édesvízi mészkőben: aragonit, goethit, kalcit; Léva (Levice), édesvízi mészkőben: aragonit, fluorit, kalcit; Nagyhársas (Velký Lipník), Szepesófalu (Spišská Stará Ves), kárpáti homokkőben: kvarc („máramarosi gyémánt”). C) Nagybocskó (Velikij Bicskov), Ökörmező (Mizshirja), kárpáti homokkőben: kalcit, kvarc, („máramarosi gyémánt”). E kvarcváltozatot a helyi népviselet díszítőelemként (gombnak, fityegőnek) is alkalmazta. D) Ozsdola (Ojdula), homokkő repedéseiben: kvarc.