Szkarn
Szkarn
Ez a svéd bányászkifejezés magmás intrúzió és mészkő határzónájában kialakult kőzetet jelent. Jellegzetes, gyakran különleges ásványtársaságot tartalmazó, nagyon változatos és változékony, látványos kőzet. Gazdasági jelentőségét gyakori ércesedése adja. A magmás kőzet átalakult részét endoszkarnnak, a mészkő átalakult részét exoszkarnnak hívjuk. Az átalakulás során keletkező szkarnásványok kalciumtartalmú szilikátok. A kalcium (Ca) a mészkőből, a szilícium a magmás kőzetből származik. Legjellegzetesebb ásványai: grosszulár (Ca-gránát), diopszid (Ca-, Mg-piroxén), wollasztonit, vezúvián, epidot, aktinolit (Ca-amfibol), anortit (Ca-plagioklász). A hazai szkarn legszebb felszíni előfordulása a Polgárdihoz közeli Kőszárhegy hatalmas bányájában, a bányaudvar leghátsó részében van. Itt a devon mészkövet triász andezittelér harántolja. A kontakt zóna általában 20–40 cm vastag, a különböző ásványtársulások sávosan, a kontaktus határával párhuzamosan követik egymást. Az érintkezéstől legtávolabb kristályos mészkő, kissé közelebb márvány helyezkedik el. Nagyon látványos az 5–10 cm-es, kékesszürke kalcitpátokból (jól hasadó kristályokból) álló kőzet. A közeli fúrásban brucittartalmú márványt is találtak. Az egyre színesebb, sávosabb márványban megjelennek a világossárga viasz- és mézopál sávok is. Ritkán felbukkanhat a hófehér, hosszúszálas wollasztonit, majd benne elszórtan, az andezithez közelebb az élénkzöld, 1–2 mm-es diopszid, amely még tovább közeledve a kontaktushoz, kalcittal társulva egyeduralkodóvá válik. A két kőzet eredeti érintkezésénél vörösbarna vezuvián, diopszid és kalcit képződött. A legbelső zónában megjelenik a barnásvörös, szabályos gránát, majd éles határral az andezit.
Zónás vezúvián a polgárdi szkarnból mikroszkópban
A Dudar környéki, oligocén korú csatkai konglomerátumban, de még sokkal gyakrabban a magyaregregyi Vágyom-völgy miocén konglomerátumában szkarnkavicsok találhatók. Utóbbihoz kapcsolódhatnak a környék völgyeiben előforduló magnetithömpölyök is. Hasonló ásványegyüttesek jellemzik az eocén korú dioritintrúzió határán kialakult recski szkarnt is, ahol jelentős ércesedés kapcsolódik hozzá.
Kék szodalitot tartalmazó ditróit
