Árvízmentesítés és folyószabályozás

Teljes szövegű keresés

Árvízmentesítés és folyószabályozás
A Kárpát-medence, s azon belül különösen a mai Magyarország folyóhálózata rendkívül fiatal. Mai állapotában alig százéves múltra tekinthet vissza, azaz túlnyomó részében mesterséges jellegű. Ez elsősorban a múlt században elvégzett folyószabályozás, ármentesítés és belvízlecsapolás következménye (lásd még a Történeti földrajz című részt). Az árvizeknek a medencehelyzetből fakadó szétterülése korábban a mai országterületnek egynegyedén, a történelminek pedig 14%-án okozott állandó vagy időszakos vízborítást. A medencében nagy eséstöréssel érkező folyók ugyanis kanyargós medreikben nem tudták levezetni a heves árhullámokat, amelyek szétterülve, lassan folytak el.
A folyóhálózat természetes állapotába való beavatkozás első nyomait az ősemberi lelőhelyek elhelyezkedése, a római és más ókori népek vízi munkálatainak emlékei és a honfoglaló magyarság településeinek helyválasztása árulják el. A török hódoltság korában a vízzel borított területeket bizonyos települések, várak védelmére fordították. A nagyobb, főként alföldi folyók mentén a honfoglalás előttől egész a kora középkorig fennállt egy sajátos vízszabályozás, az ún. fokrendszer. Ennek szerepéről, megsemmisüléséről a 11. fejezet első két részében olvashatunk.
A múlt századi vízépítési munkálatok keretében a Dévényi-kaputól Gönyüig terjedő hazai Felső-Duna-szakaszon 1886–96 között egységes mederbe terelték az addig számtalan mellékágra szakadt folyamot. A hajózási vízmélység növelése érdekében megkezdték a mederkotrást, sarkantyúépítést, illetve a gázlók eltávolítását. A Csallóközt és Szigetközt gátrendszerekkel árvízmentesítették, akárcsak a Rába mellékét, és lecsapolták a Hanság-medencét is. A Kisalföldön 1941-ig 5200 km2-t mentesítettek 1137 km védgáttal, 2576 km-nyi csatornával. A Dunán Komárom és Budapest között csak helyi jellegű mederszabályozás folyt, a budapesti szakaszon viszont 1871-től 16,7 km rakpartot építettek. Elzárták a Soroksári-ágat; az 1838-as árvizet is előidéző hírhedt Kopaszi-zátonyokat beépítették a Lágymányosi-mederpartba. (A Soroksári-ág azóta a Kvassay-zsilipen át kap vizet.) Budapest alatt 1896-tól folyt az egységes középvízi szabályozás. A kanyarulatok korábbi levágását követően – 1914-ig Fajszig kétoldali partbiztosító művek épültek. A védgátak hossza a folyón összesen mintegy 1200 km.

A rómaiak vízépítési munkálatai Pannóniában. A Balaton területe akkoriban a mainál nagyobb volt

Hadászati célú, védelmi jellegű vízimunkálatok a török korban (16–17. század)
A Tisza és vízrendszerének múlt század közepi szabályozása 114 mederátvágással járt, ami a folyó eredetileg 1213 km-es síksági hosszát 760 km-re csökkentette és több cm/km esésnövekedést eredményezett. A védgátak hossza meghaladja a 2700 km-t. Az esés megnövekedése másfelől a folyó eróziós teljesítményének fokozódásával járt, ami már átlagosan 2 m-t meghaladó medermélyüléshez vezetett, és a partok alámosása is sok helyen komoly gondot okoz. Az árvizek gátak közé szorítása 2,5–3 m-es árvízszint-emelkedést idézett elő, ugyanakkor a mederben megnövekedett vízsebesség a kisvizek szintjét süllyesztette, ami a hajózási mélységet is csökkenti.

A Duna 1838. évi áradásának kiterjedése
A mellékfolyók közül egyesek még a Tiszánál is jelentékenyebb átalakulást szenvedtek. A három Körös, a Berettyó, a Kettős- és Hármas-Körös esetében például 265 kanyarulat átvágásával 791 km-es mederrövidítést értek el, miáltal a folyóegyüttes hossza kevesebb mint felére, 462 km-re rövidült.
Az elvégzett munkálatok eredményeként az eredeti összárterület, a sajátos hangulatú és élővilágú vadvízország 38 600 km2-ről 2300 km2-nyi, gátak közötti hullámtérre csökkent; a mai országterületre eső egykori ártérből 23 600 km2-t védenek gátak, a közöttük fekvő hullámtér 1500 km2. A begátolás miatt megemelkedett árvízszint azonban a gátakon kívül 44 000 km2-t elöntéssel fenyeget. Erről a területről 36 000 km-es csatornahálózat vezeti le a belvizeket, s magas vízállás idején a víz átemelését szivattyúk biztosítják. Az árvízmentesítés másik oldalához tartozik az alföldi területek jelentős részének szárazodása, helyenként szikesedése is. Ennek ellensúlyozására mintegy 110 ezer hektáron öntöznek.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages