Biogeográfiai helyzetünk (Sánta Antal)
Biogeográfiai helyzetünk
(Sánta Antal)
(Sánta Antal)
A biogeográfia, azaz életföldrajz az élővilág földrajzi összefüggéseit és törvényszerűségeit vizsgálja. A Föld különböző részein élő növény- és állatvilág hosszú ideig tartó, emberi léptékkel mérve rendkívül lassú folyamat eredményeként alakult ki. A rohamosan fejlődő civilizáció viszont igen rövid idő leforgása alatt, gyökeresen változtatta meg környezete élővilágát.
Az egykor nagy kiterjedésű természetes élőhelyek – különösen a sűrűn lakott földrészeken, így a Kárpát-medencében is – töredékükre zsugorodtak, fajok és életközösségek sokasága pusztult el, nemegyszer visszavonhatatlanul, örökre.
A térben és időben állandóan változó növény- és állatvilág, a különböző életközösségek térhódítása, illetve visszaszorulása, valamint ezek okai régóta foglalkoztatják az embert. A változások még az olyan viszonylag kis területen is számottevőek, mint a Kárpát-medence. Ahhoz, hogy térségünk növényzetének és állatvilágának földrajzi összefüggéseit és törvényszerűségeit megértsük, e részben indokolt röviden áttekintenünk Földünk növény- és állatvilágának életföldrajzi felosztását. A Föld flóráját és faunáját a meglévő hasonlóságok és különbségek, elsősorban a közös fejlődési viszonyok alapján életföldrajzi területegységekre osztják. A növény- és állatföldrajzi területegységek sok tekintetben hasonlóak, bár a különbségek nem elhanyagolhatók.
A Földközi-tenger vidékét idézi a pirítógyökér (Tamus communis), amely hazánk délnyugati részein fordul elő szórványosan
A boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) nevű orchidea a holarktikus flórabirodalom igazi növényritkasága
A hazánkban még gyakori tavaszi hérics (Adonis vernalis) Európa és Ázsia száraz gyepjeinek kora tavaszi ékessége
