Mikor van aszály?
Mikor van aszály?
Gyakran hallunk aszályról, aszályos évekről. Ismerkedjünk meg ezzel a fogalommal! Ha a talaj nedvességtartalma csökken és a napi párolgás meghaladja a beszivárgást, száraz napról beszélünk, míg ha ez egy hosszabban tartó folyamat, s a periódus hossza eléri a 2–4 hetet, e jelenséget már szárazságnak nevezzük. Amennyiben a több hónapig tartó szárazság jelentős vízhiánnyal párosul, fellép a meteorológiai értelemben vett aszály. Egész naptári éveket vizsgálva Magyarországon kevés száraz, aszályos esztendőt találunk. A nyári félévben azonban jelentős az aszályhajlam, amely éghajlatunk sajátja! Jól mutatja ezt térképünkön az éghajlatilag lehetséges (ún. potenciális) párolgás és a csapadék különbsége a nyári félévben.
A legnagyobb a potenciális vízhiány az Alföldön, ahol a nyári félévben meghaladja a 300 mm-t; legkevesebb a nyugati határszélen, 100 mm alatti. Ha a talaj nem rendelkezik a téli félévről megfelelő nedvességtartalommal, hajlamos a kiszáradásra. Az aszály elsősorban az alföldi területeket sújtja. A keleti országrészek nagyobb aszályhajlamát jól mutatja az alsó ábrán a Szentgotthárd és Túrkeve klímadiagramja közötti különbség is.
Az aszályveszély növekedése nyugatról keletre – Szentgotthárd és Túrkeve klímadiagramja
Az elmúlt évtizedben szinte az egész ország területén nőtt az aszályhajlam. Az ún. aszályindex – a lehetséges párolgás és a csapadék havi értékeinek hányadosa – növekvő trendet mutat. Mivel Magyarország száraz és nedves térségek határán fekszik, az aszályhajlam éghajlati adottságunk, ez azonban megfelelő mezőgazdasági művelési kultúrával jó esetben ellensúlyozható.
