Időjárási rekordok (Bartholy Judit–Barcza Zoltán)
Időjárási rekordok
(Bartholy Judit–Barcza Zoltán)
(Bartholy Judit–Barcza Zoltán)
Megismerhettük Magyarország időjárási paramétereinek szokásos viselkedését, de tapasztalatból mindannyian tudjuk, hogy a légköri események gyakran nem átlagosak; váratlan, szélsőséges helyzetek szinte bármikor előfordulhatnak (aszályok, árvizek, nagyon hideg vagy nagyon meleg időszakok, szélviharok, stb.). Ebben a részben néhány Magyarországra és az egész Földre vonatkozó időjárási szélsőséget, rekordot mutatunk be.
Az időjárás szélsőségeinek ismeretében jobban megérthetjük, milyen széles skálája van jelenleg Földünkön az éghajlatoknak. Akármennyire igyekszik is az emberiség az egész bolygót birtokba venni, vannak térségek, ahol a zord klíma nem engedi a letelepedést.
Érdekes megfigyelni a különböző földrajzi szélességek, az eltérő klímaövek közötti jelentős különbségeket: míg a mi mérsékelt övünkben szélsőségesen száraz, aszályos időjárásnak minősül, ha egy évben csak 42 napon esik az eső (pl. Csörnyefölde, 1983), addig Dél-Amerikában már észleltek 14 egymást követő csapadékmentes évet is (Chile, Iquique).
Mit is mondanak ezek a számok? Tegyünk néhány további összehasonlítást! Hazánkban az eddig mért legnagyobb havi csapadékösszeg 444 mm (Dobogókő, 1958. június), míg a világ 12 óra alatt lehullott legnagyobb csapadéka ennek több mint 3-szorosa: 1340 mm (Beleouve, Réunion-sziget, 1964. február 28–29.). Magyarországot Európa napfényes vidékei között tartják számon. Nálunk maximálisan évi 2496 óra (Kecskemét, 1950), illetve minimálisan évi 1398 óra (Sopron, 1972) napsütés éri a felszínt – a legtöbb napot kapó Szaharában az eddig mért maximum 4300 óra egy évben. Az eltérést természetesen nemcsak a szélességkülönbség, hanem a felhőborítottság is magyarázza: nálunk a csillagászatilag lehetséges napsütéses időszak 32–57%-ában, a Szaharában pedig 98%-ában süt a nap.
Tornádó víztölcsérrel (jobbra)
)
Időjárási rekordok Magyarországon
Itthon 1510 mm, a világon 26 461 mm a valaha lehullott legnagyobb évi csapadékösszeg. Szélsőséges csapadékokról szólván időzzünk el egy pillanatra a fenti összehasonlításnál. Képzeljük el, milyen következményekkel járna, ha egyszer Magyarország területén hullana le az indiai Cherrapunjira 1860–61-ben lezúduló óriási víztömeg, amely a fenti világrekordot adta. A 26 métert meghaladó csapadék össztömege 1330-szorosa lenne a Balatonban lévő vízmennyiségnek! E példa jól érzékelteti, milyen különbségek lehetnek a mérsékelt és a trópusi övek klimatikus viszonyai között.
)
Időjárási világrekordok
