Magyarország életföldrajzi képe (Sánta Antal)
Magyarország életföldrajzi képe
(Sánta Antal)
(Sánta Antal)
A Kárpát-medence földrajzi helyzete, éghajlati sajátosságai, domborzata, vízrajzi adottságai változatos élővilág kialakulását tették lehetővé. Bár a természetes, vagy ahhoz közeli élőhelyek igen kicsiny területekre szorultak vissza, a mai Magyarország élő-, főleg növényvilága – ha a hegységkeretet nem tekintjük is – európai viszonylatban még gazdagnak mondható.
A természetet járó embernek többnyire szembetűnőek azok a különbségek, amelyek eltérő arculatú tájaink élővilága között megfigyelhetők. Ez különösen érvényes a helyhez kötött növényvilágra. Az állatok esetében az eltérés már nem annyira nyilvánvaló, hiszen többségük rejtve van szemünk elől.
Közelebbről és részletesen is tanulmányozva egy-egy terület élővilágát, még nyilvánvalóbbá válnak azok a kapcsolatok, összefüggések, amely a kérdéses terület földtani-domborzati adottságai és az ott élő növények és állatok között léteznek. Ezeknek felismerése sok esetben nem is igényel komolyabb szakképzettséget, annyira magától értetődők. Például egy mélyfekvésű, tőzeges talajú lápterületen senki sem keres pusztai fajokat, és a középhegységek meredek délies lejtőin díszlő bokorerdőkből sem hiányolja senki a láprétek élővilágát.
A különböző alapkőzeteken a felszínformáló erők hatására különböző domborzati formák jönnek létre. E felszínformák egyik alapvető sajátossága, hogy jelentősen módosítják az adott terület mezo- és mikroklímáját, befolyásolva ezzel az élővilág arculatát.
Síkságaink biogeográfiai arculata
Domb- és hegyvidékeink biogeográfiája
A Kárpát-medence biogeográfiai képe
Magyarország életföldrajzi beosztása
Fogyó állatvilágunk
