Globális és helyi szintű vizsgálatok
Globális és helyi szintű vizsgálatok
A geoökológiai térképezés fiatal, dinamikusan fejlődő, a környezetkutatások érintkező felületein kialakult kutatási irányzat. Komplex térkutatási módszereivel egyrészt globális szintű vizsgálatokat tesz lehetővé: az egész geoszférát felölelő nemzetközi kutatási programok részben műholdas megfigyelőhálózat révén adnak információt a környezet állapotáról (ózon-kérdés, CO2-emisszió, üvegházhatás, savas esők, olajszennyezések, peszticidek és nehézfémek hatásai, erdőpusztulás stb.). Másrészt egyre nagyobb szerep jut a helyi környezeti problémák megoldására alkalmas geoökológiai térképezésnek is, aminek a 80-as években Hartmuth Leser, Hans-Julius Klink és mások dolgozták ki elvi-módszertani alapjait.
Napjainkban a geoökológiai térképezést a térinformatikai módszerek széleskörű alkalmazása, a rendszerelvű adatbázisok és információs rendszerek kialakítása jellemzi. Hazánkban a Jakucs Pál, Marosi Sándor, Pécsi Márton, Somogyi Sándor és e sorok szerzője által több évtizede megkezdett tájökológiai-geoökológiai térképezésnek új lendületet adtak azok az egyre gyarapodó feladatok, amelyek a környezeti krízisek megoldásához, az ipari-bányászati térségek rehabilitációjához, a környezeti hatásvizsgálatokhoz, a telephely-kiválasztásokhoz, a településrendezési tervek kimunkálásához, az erdő- és mezőgazdálkodás ökológiai feltételeinek értékeléséhez stb. kapcsolódnak. A következőkben néhány esettanulmány tükrében módszertani keresztmetszetet adunk a geoökológiai térképezés témaköréből.
