A szókincs rétegei
A szókincs rétegei
Több tudományterület, többek között a bányászat, a matematika és a jogtudomány már felmérte, hogy magyar nyelvű szakszókincse honnan származik. A földtudomány még adós ezzel.
A magyar földtudományi terminológia természetszerűleg a magyar szókincs elemeiből alakult ki. A szóállomány – az idegen eredetű szakkifejezéseken kívül – az egész nép által beszélt szavakból és kifejezésekből tevődött össze. Ez a későbbiekben a nemzetközi szóhasználatból vett idegen – először latin, majd német, korunkban pedig főleg angol – szakkifejezésekkel egészült ki.
Az élettelen Földre vonatkozó szókincsünket az alábbi csoportosításban vesszük szemügyre:
– finnugor szavak;
– iráni és török jövevényszavak a vándorlások korából;
– a honfoglalás után: szláv és német hatás;
– középkori és kora újkori iskolai műveltség: latinos szókincs;
– ipar (bányászat): németes szókincs;
– a nyelvújítás kora;
– az intézményesülő geológiai kutatás (Szabó József kora).
