Alföldjeink kialakulása
Alföldjeink kialakulása
Mindkét alföldi nagytájunk – a Nagy- és a Kisalföld – jelentősen túlnyúlik az országhatáron. Eredetüket tekintve nagy medencesüllyedékek, amelyeket utoljára a pannóniai tenger, majd tó néhány száz – több ezer méter vastag homokos-agyagos üledékei béleltek ki. Ezekre – kisebb foltoktól eltekintve – mindenütt folyóvízi és eolikus üledékek települtek, amelyeknek kavicsos, homokos, iszapos, agyagos, löszös összletei néhánytól több mint ezer méterig terjedő vastagságot érnek el.
Az alpi-kárpáti hegységperemről a fokozatosan visszahúzódó Pannon-tó partvonalaihoz érkező, a süllyedéket feltöltő folyók előbb folyóvízi-tavi (ún. fluviolakusztrikus) vízrendszerként halmozták fel hordalékukat, majd – számos esetben mindmáig, természetesen helyüket-lefutásukat többé-kevésbé változtatva – ún. medenceperemi teraszos hordalékkúp-síkságokat alakítottak ki. Kavicsos, a medence belseje felé finomodó, homokos anyaguk tekintélyes vastagságú.
