A polgári topográfiai térképek
A polgári topográfiai térképek
A katonai topográfiai térképek polgári életben való hasznosítását az 50-es évektől 1992-ig szigorú titokvédelmi előírások gátolták. Helyettük – egy 1969-ben hozott kormánydöntés nyomán – a 70-es évek közepétől létrehozták az Egységes Országos Térképrendszert (EOTR), amely a kataszteri és a polgári topográfiai térképek egységes rendszerbe foglalását jelentette. Az EOTR fogalmán olyan térképrendszer értendő, amelynek egységes a vetülete, egységesen egymásba épül a szelvényrendszere, és a méretarányok adta lehetőségeken (1:1000 – 1:100 000) belül egységes a jelkulcsa.
Az Egységes Országos Vetület (EOV) megválasztásánál visszanyúltak a kataszteri térképezésben már bevált, ferdetengelyű szögtartó hengervetületi rendszer alapelveihez. Alapfelületnek az International Union of Geodesy and Geophysics 1967-es kongresszusán elfogadott IUGG'67 nevű II. nemzetközi ellipszoidot választották, amelyről a közepes sugarú új magyarországi Gauss-simulógömb közbeiktatásával tértek át a hengerre, mégpedig a kettős vetítés korábban ismertetett módszerével.
A kettős vetítés elve az Egységes Országos Vetület (süllyesztett hengervetület) esetén
A 6379,743 km sugarú Gauss-gömb Budapesttől délre, Ráckeve környékén illeszkedik az ellipszoidhoz. A két felület közti leképezést a Gauss-féle minimális hossztorzulású gömbvetület biztosítja. A gömbről a második leképezés olyan ferde elhelyezésű „süllyesztett” hengerpalástra történik, amely enyhén belemetsz a földgömbbe. A hengerpalást síkká való „kihajtása” után létrehozott derékszögű koordinátarendszer x tengelye a gellérthegyi háromszögelési ponton áthaladó hosszúsági kör (kezdőmeridián) egyenesként megjelenő képe. Az y tengely egy, ezt a meridiánt a ráckevei illeszkedési pont közelében merőlegesen metsző gömbi főkörnek (az ún. segédegyenlítőnek) a képe.
)
Részlet az EOTR 1:100 000 méretarányú térképéről
A rendszer északkeleti tájolású. Eredeti origóját, mely a HKR rendszer origójától néhány száz méterre helyezkedik el, déli irányban 200 km-rel, nyugati irányban 650 km-rel eltolták. Ennek következtében az így kapott X, Y síkkoordináták mindig pozitív előjelűek, továbbá az X koordináta 400 000 m-nél csak kisebb, az Y koordináta 400 000 m-nél csak nagyobb lehet. Így az előjeltévesztés, valamint az ordináták és abszcisszák felcserélésének hibalehetősége a lehető legkisebbre csökken.
Az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) 1:100 000 méretarányú szelvényeinek számozása
A térképrendszer szelvényezése „éberségi okokból” nem fokhálózati vonalak, hanem a koordinátahálózat vonalai mentén történt, emiatt földrajzi szélesség és hosszúság közvetlenül nem olvasható le róla. A szelvényezéshez emellett olyan rendszert dolgoztak ki, amely az 1:100 000 méretarányú térképekből indul ki, és a méretarányszám fokozatos felezésével, az eredeti szelvény negyedelésével alakítja ki a további szelvényeket. Így az 1:100 000-es térkép negyedelésével az 1:50 000-es, annak további négy részre osztásával az 1:25 000-es méretarányú térképhez jutunk el. Az 1:25 000-es térkép négy 1:10 000-es térképből, az pedig négy darab 1:4000-es térképből áll. Mivel ebben a két esetben a méretarányszámok nem felezők, hanem annál nagyobb méretarányú ábrázolást tesznek lehetővé, ezért a térképtükrök mérete nagyobb, mint a sorozat többi lapjáé (60 x 40 cm a 48 x 32 cm helyett). Az 1:4000 méretarányú térkép négy egyenlő részre osztásával kapjuk az 1:2000-es térképet, amelyet négy 1:1000-es térkép alkot. A szelvények számozásának módszere a következő. Az 1:100 000 méretarányú térképszelvények az ország területét 10 övben és 11 oszlopban elhelyezkedve fedik le. Ezeket a szelvényeket, attól függően, hogy az ország melyik részére esnek, két- vagy háromjegyű számmal jelöljük. A számjegy első része annak az övnek a számát jelenti, amelyre a kérdéses szelvény esik, a második szám pedig az oszlop számát jelöli. A jobb oldali ábrán látható 54-es szám például azt az 1:100 000-es térképszelvényt jelöli, amely – az előző ábrán látható EOTR-szelvényszámozás alapján – az ötös övben és a 4-es oszlopban található. A méretaránysor további tagjainak számozása úgy történik, hogy a sorban előtte álló kisebb méretarányú szelvény számához 1,2,3 vagy 4-es számot írunk hozzá. A további osztás során keletkezett északnyugati szelvény az 1-es, az északkeleti a 2-es, a délnyugati a 3-as, végül a délkeleti szelvény a 4-es számot kapja. Az ábrán látható példán a sraffozott részletek közül a jobb alsó (az 1:50 000 méretarányú) 54-4, a fölső (1:25 000-es) 54-21, a bal alsó (1:10 000-es) 54-333 számot kap.
Az EOTR 1:100 000 és 1:10 000 méretarányú szelvényeinek felosztása
Válasszuk ki a 65-322-es jelölésű 1:10 000-es szelvényt! Ebből a szelvényből a méretaránysor további tagjainak számozása a következő lesz: az 1:4000 méretarányúé 65-322-4, az 1:2000-esé 65-322-21, az 1:1000-esé pedig 65-322-343.
