Dinoszauruszok a Kárpát-medencében (Főzy István)
Dinoszauruszok a Kárpát-medencében
(Főzy István)
(Főzy István)
A dinoszauruszok a mezozoikum jellegzetes szárazföldi hüllői voltak. Bár a Kárpát-medence területéről kevés maradványuk került elő, ezek tudományos szempontból annál jelentősebbek. A leghíresebbek Erdély kréta időszaki dinoszauruszai, amelyek felfedezése Nopcsa Ferenc báró nevéhez fűződik. Ez az őslénytani anyag összekötő kapocs a jól ismert, azonos korú amerikai és ázsiai faunák között. A mai Magyarország területén a Mecsek alsó-jura képződményeiből ismerünk dinoszaurusz-lábnyomokat.
Hazánk területén a mezozoikumi kőzetek túlnyomó többsége tengeri eredetű, így érthető, ha a szárazföldi őshüllők nyomai ritkák. A mai Magyarország területéről – néhány bizonytalan lelettől eltekintve – csak a Mecsek hegységből ismerünk dinoszaurusz-fosszíliákat. Ezek azonban nem csontok, hanem lábnyomok. Az első példányokat a Magyar Állami Földtani Intézet jeles geológusa, Wein György találta meg 1966-ban a Pécs melletti Vasas-bánya külszíni fejtésében. Itt, ahol alsó-jura feketeszenet fejtettek, a dinoszaurusznyomok a szén meddőrétegeiből kerültek elő. 1980-ban újabb „sárkánygyík-” nyomokra bukkantak, ezúttal Komló mellett. A lelőhelyre és a bezáró szenes rétegekre való utalásképpen Kordos László Komlosaurus carbonis néven írta le a mecseki őshüllőt. A Komlosaurus többnyire két hátsó lábán járt, jellegzetes háromujjú lábnyomai 12–18 centiméteresek, lépéseinek hossza 60–70 cm lehetett. Azonos korú, hasonló nyomokat Grallator nemzetségnév alatt a lengyelországi Szentkereszt-hegységből, továbbá Észak-Amerika atlanti partvidékről is leírtak.
A mecseki dinoszaurusz lábnyoma (Pécs, Vasas-bánya)
Az erdélyi dinoszauruszok
Kacsacsőrű és madármedencéjű dinoszauruszok
Dinoszaurusztojások
Törpék a szigeten
A tudomány nagy különce: báró Nopcsa Ferenc
