Az ősmaradványok keletkezése és jelentősége

Teljes szövegű keresés

Az ősmaradványok keletkezése és jelentősége
Az ősmaradványok, idegen szóval fosszíliák, az egykor élt növények és állatok maradványai. Szép magyar szóval kövületnek is nevezzük őket. Egy csigahéj vagy egy kagylóteknő éppen úgy kövületté válhat, mint egy csont vagy egy dinoszaurusz lábnyoma. Az ősmaradványok vizsgálata rengeteg információt adhat a letűnt földtörténeti korok élővilágáról. A legidősebb fosszíliák több milliárd évesek. A kövületek története tehát az élet története is.
Az egykori állatokat elpusztulásuk után a betemetődés menthette meg a teljes pusztulástól. Rendszerint a szilárd vázú élőlényekből lesz fosszília, de kivételesen még az olyan állatok, mint a 98%-ban vízből álló medúza is hagyhatnak lenyomatot, azaz lehet belőlük ősmaradvány. Az evolúciós változásoknak megfelelően az egyes földtörténeti időszakok és korok élővilága más és más volt. Ugyanezt az ősmaradványok felől közelítve: az egymás feletti rétegek kövületeit tanulmányozva a bezáró kőzetek korára következtethetünk. Az egykor élt állat elválaszthatatlan hajdan volt környezetétől: ezzel függ össze a fosszíliák környezetjelző szerepe. A kövületek földtani értékeléskor az is megemlítendő, hogy egyes kőzeteknek lényegi elemei, alkotórészei lehetnek a fosszíliák (ammoniteszes mészkő, bryozoás márga), sőt vannak kizárólag ősmaradványokból álló kőzetek is (radiolarit, diatomit, írókréta).

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem