Sámuel, a vértesszőlősi előember
Sámuel, a vértesszőlősi előember
Magyarország területéről három olyan leletegyüttes is előkerült, amely az emberré válás különböző szakaszából származik. Legidősebb közöttük a tízmillió éves rudabányai Rudapithecus hungaricus (= Dryopithecus hungaricus), amely az ember és a csimpánz feltételezett közös őse lehetett; negyedidőszaki üledékekben találták meg a vértesszőlősi előember és a subalyuki ősember leleteit.
A Gerecse déli lábánál fekvő Vértesszőlős határában működő, édesvízi mészkőbányából Mészáros Imre és Schweitzer Ferenc gyűjtött olyan kavicseszközöket, amelyek felkeltették Vértes László ősrégész figyelmét. 1968-ban bekövetkezett haláláig Vértes nagyszabású ásatásokat végzett a területen. Eredményei igazi szenzációnak számítottak, hiszen Európából hasonló korú és gazdagságú előemberi telephelyet még nem ismertek. Megtalálták az előember csontmaradványait, kultúrrétegeit, eszközeit, tüzelésre utaló nyomait, a húsdaraboló helyet, s az egykor élt állatok egy részének lábnyomait. Akkoriban úgy gondolták, hogy a leletegyüttes mintegy félmillió éves, de ma a sokrétű radiometrikus kormeghatározások, és az előkerült állatcsontok újraértékelésével tisztáztuk, hogy a telephely 320–250 ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki. Mintegy harminc évvel ezelőtt még arra gondoltak, hogy a nagyemlősök lábnyomai között az előemberét is ki lehet mutatni, sajnos azonban ezt az újabb vizsgálatok nem támasztották alá. Vértesszőlősről két előemberi csontlelet ismert. Az egyik, ami négy fogtöredékből áll, az első kultúrrétegből került elő: a tüzelésnyomokkal és a kőeszközökkel egyidős. A négy fog valószínűleg egyetlen, kb. 7 éves gyerektől származik. A híres tarkócsontra nyolc méterrel távolabb, az édesvízi mészkőbe ágyazva bukkantak rá 1965. augusztus 21-én, Sámuel napján, s a kutatók ezért ezt a keresztnevet adták egykori tulajdonosának. A tarkócsont feldolgozója, Thoma Andor antropológus a kevés anatómiai bélyeg alapján nehezen tudta eldönteni, hogy a vértesszőlősi előember a Homo erectus-hoz vagy az azt felváltó, ősi jellegű Homo sapiens-hez tartozik-e, ezért Homo erectus seu sapiens palaeohungaricus-nak nevezte el. Koponyatérfogatát 1300 köbcentiméterben határozta meg. Napjainkban a kutatók úgy gondolják, hogy a lelet a korai Homo sapiens körbe tartozik.
A vértesszőlősi előember tarkócsontja
