Egy olajipari mérés és egy sekélyszeizmikus szelvény
Egy olajipari mérés és egy sekélyszeizmikus szelvény
Ábránkon (balra) bemutatunk egy „átlagos” szeizmikus szelvényt (a). Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) által mért és feldolgozott, kitűnő minőségű szelvény „átlagossága” úgy értendő, hogy frekvenciatartalma (ebből következően felbontása) és behatolása megegyezik az olajipari méréseknél megszokottal. A felbontás vizsgálata előtt nézzük meg, mit láthatunk ezen a szelvényen. A szelvény vízszintes hossza 9 km, függőleges tengelyén a kétutas futásidő szerepel. A szelvény 3 másodpercig képezi le a rétegsort, ami kb. 4,5 km-es mélységnek felel meg. A szelvény színes megjelenítésén a meleg (piros, sárga) színek a pozitív amplitúdójú, míg a szürke különböző árnyalatai a különböző nagyságú negatív amplitúdójú beérkezéseket jelölik. 1,5 és 2 másodperces kétutas futásidő körül éles határként jelentkezik a medencealjzat. A felette lévő, vetők által harántolt üledékes szerkezet leképezése kitűnő, ezzel szemben az aljzat alatti tartomány nehezen értelmezhető. Ez általában is jellemző a szeizmikus szelvényekre, és egyrészt az aljzat eltérő szerkezetével, másrészt az aljzat legtöbbször eróziós felszínének hullámtérmódosító hatásával magyarázható. Jól látható ugyanakkor a szelvény közepén az aljzat kiemelkedése és a felette lerakódott üledékes rétegek elvetése (vető okozta elmozdulása). A vető szerkezete tipikus oldalelmozdulás, ami legkönnyebben úgy képzelhető el, hogy a vető egyik oldalán található rétegsor az ábra síkjára merőleges irányban befelé, míg a másik oldal kifelé mozdult el a vetődés során. Az, hogy melyik oldal mozgása milyen irányú volt, egyetlen szeizmikus szelvény értelmezésével nem állapítható meg. A szelvény 300 ezredmásodperc (ms) feletti tartományban az alkalmazott mérési geometriából adódóan nem képezi le a rétegsort. Az észlelt vetők viszont harántolják a legfelső látható rétegeket is, így rögtön felmerül a kérdés, vajon meddig hatolnak fel. Ez a kérdés azért is különösen érdekes, mert ha a vető a legfiatalabb rétegeket is harántolja, netán a felszínig hatol, akkor a törés aktív, további elmozdulások valószínűsíthetők a mentén. Ezek az elmozdulások pedig legtöbbször földrengéssel járnak. A sekélyebb rétegek jobb felbontású és kisebb mélységű leképezése speciálisan tervezett szeizmikus szelvényekkel lehetséges. Szép példa erre az ábrán bemutatott sekélyszeizmikus szelvény (b), mely a fölötte lévő szelvényen zöld kerettel jelölt részt vizsgálja. Természetesen nem egyszerű nagyításról van szó, hanem egy speciális mérés eredményéről. Nagyobb frekvenciájú forrást használva, az észlelési geometriát a nagy felbontású mérés követelményeinek megfelelően tervezve jóval részletesebb eredmény érhető el. Mintha egy jobb mikroszkópot kaptunk volna, amivel sokkal finomabb részletek is láthatók: a felső ábra felbontása több mint 50 méter, míg az alsóé kevesebb mint 10 méter.
