KÖKÖRCSÍN
KÖKÖRCSÍN, KÖKÖRCSIN, (kök-ör-cs-ín) fn. tt. kökörcsín-t, tb. ~ěk. 1) Szélesb ért. a sokhímesek seregébe és sokanyások rendébe tartozó növénynem; csészéje nincs, bokrétája 5–9 szirmú, magva sok, szára tőkocsánforma, ágatlan. A virág alatt levélgalléra van, melyből a virág tovább nő, s a kocsán lesz gallérossá. Levelei fűzöttek vagy hasgattak. (Anemone). 2) Különösen a nép előtt legismeretesebbek a leány- v. szederjes, v. fekete, v. lókökörcsin; levelkéi sallangosak; szirmai egyenesek, violaszinűk; virága a leveleknél előbb buvik ki (A. pulsatilla); és a mezei v. kisebb leánykökörcsin, melynek szirmai kifordúlt hegyüek, kivül gyapjasak, szintelenek, belül violaszinüek. (A. pratensis). Valószinü, hogy nemi nevét a népnél ismertebb fajok violakék színétől vette, s e tekintetben rokon a kökény és kék szókhoz. V. ö. KÖKÉNY, KÉK.
